Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
LENHOSSÉIv JÓZSEF 52 Az ikcsont testének tulajdonképi főhajlása a töröknyereg gumójához esik és Reichert K. B. érdeme az, hogy kimutatta, miszerint e hajlás az ébrényi korszakban az által idéztetik elő, hogy a mellső agyhólyag a nagyagyhólyaggal a többiek irányában meghajlik, mely hajlást Reichert K. B. arczfeji szögnek — ■»Gesichtskopfwinkd« — nevezett el s ezen agyhólyag-hajláshoz csakhamar alkalmazkodik a rögtön utána kifejlődő iktest; továbbá, hogy e hajlási szög a magasabb állatosztályoknál mindinkább kisebbedik4), — azért ezen ébrényi őshajiamban vagyis liajlásban kell azon viszony alapját keresnünk, hogy az embernél az agykoponya az arczkoponya fölé van tolódva, mig állatoknál az agy az arczkoponya mögött következik (21. lap). Innét van, hogy e szög, mely a kaukázusi fajnál Luschka H. szerint 134ü-ot tesz ki2), a faj és egyéniség bárminő változatossága mellett is mindig jelentékenyen kisebb, mint majmoknál. Virchow R. a jelentékenyen nagyobb hajlást vagyis kisebb nyeregszöget ikpúpnak — Keilbeins-kyphose — , ennek ellenkezőjét pedig ik- egyenesség — Keilbeins-orthose — névvel jelöli4)". A nyeregszög növekedésével nagyobbodik a később előadandó W e 1 c k e r H.-féle orrszög, valamint attól függ a koponyaalap meghosszabbodása is. Az ikhajlás vagyis nyeregszög általánosságban kivehető a r öpnyujt vány o k állásából is ; mert minél inkább hátra irányulvák ezek az öregük felé, annál kifejezettebb az ikpup, s minél inkább rézsut mellfelé állnak, annál nagyobb a szög, vagyis ikegyenesség jelentkezik; hogy a röpnyujtványok egyúttal a felső állcsont különböző fokú állásának kifejezésére is szolgálnak, későbben látandjuk. Ezen nyeregszög kikutatására több módszer találtatott ki, melyek közül kiemelem Ecker A. eljárását, mely abban áll, hogy a Blumenbach-féle lejtő és iktest mathematical tengelye irányában vonalak huzatnak5), melyek a hajlási szöget igen tökéletesen kifejezik. Virchow R. módszere4) az által különbözik a következő Welcker-féle módszertől, hogy az alapi vonalat rövidebbre veszi, vagyis csak az ikalapi eresztékig. W elek er H. módszere szerint0) a nyeregszög következő három pont által liatároztatik meg: homlokorr-varrány, nyereggumó közepe a középső lejtő nyúlványok közt, és az öregük mellső kerületének közepe, vagyis Broca szerint az u. n. »hasion«6). ’) Ee ich ért. K. B. Das Entwicklungsleben im Wirbelthierreiche. Berlin. 1840. — 162. lap. 2) L u s c h k a. Anatomie des Kopfes, e. in. 10. lap. — H e n 1 e. Knochenlehre, e. m. 110. lap. flicker. Krümmung des Schädelrohres — e. m. 303. lap. 4) V i r c h o iv. Schädelgrund, e. m. 76. lap. 5) ¥ e 1 c k e r. Wachsthum. e. m. 60 lap. ®) Broc a. Trou occipital e. m. 1. lap.
