Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
EMBERI KOPONYAISME. 45 fűggély és közép síkja — sectio medialis — szegvény rendszer — Coordinaten System — által osztatik fel, melynek elöszegvényi tengelyéül — Abscisse —a koponya alapvonala vétetik. Aeby Chr. azon szegvényeket, melyek az alapvonal fölé esnek, agy-koponya vagy idegszegvényeknek -— Schädel- vagy Neural-cdordinaten,- azokat pedig, melyek alája esnek, arczkoponya vagy zsigerszegvényeknek — Gesichtschädel vagy Visceral-coordinciten — nevezi1). 2- ik a Krause W.-féle módszer, mely abban áll, bogy az alapi vonal 100 részre osztatik fel és valamennyi számérték ily alapi százalékokban nyer kifejezést, mi által viszonylagos — relativ — méretek keletkeznek, melyek a koponyának további mértani kiszámítására szolgálnak2). 3- ik W e 1 c k e r H. azon különös módszere, melynek segélyével a fejnek bizonyos pontjai vagy emelkedései papirosra áttétetnek és vonalok által összeköttetnek 3). Ily módon egy háromszögek, négyszögek, és trapézekből összetett sajátságos reczeidom keletkezik (II. Tábla 3. ábra). Ha ez idomot kivágjuk és a széleket egymással összeillesztjük, melynél az idom 4--4 szöglete egy pontban találkozik, egy sok szögű testet kapunk, mely az egész koponyát egy mértani alakra vezeti vissza; azaz, mintha a meghatározott pontok közt a mélyedések és domborodások elsimittattak volna. W elek er H. ezen nagyon elmés módszere azonban nem tarthat igényt tudományos pontosságra s úgy látszik ő maga sem fektet fősulyt e módszerére, mert az általa fölvett legtöbb pont inkább lapoknak mint tulajdonképi pontoknak felel meg, s ezért a véletlennek és önkénynek nagyon alá van vetve. Meglepő' azonban az így nyert alak, vagyis az igy összeállított test, mert rajta a koponya netaláni ferdeségei igen szembetűnően ki vannak fejezve4). A mi azonban az említett Aeby Chr., és Krause VY.-féle módszereket illeti, egyik sem felel meg czéljának, mert a koponya nem mértani test, hanem a koponyaboltozat a legkülönbözőbb sugáréi liajlásokkal, alapja pedig a legváltozatosabb görbülésekkel és egyenetlenségekkel bir, melyek egyáltalában ki nem számíthatók, ez okoknál fogva alig van kilátás arra, hogy fel fog találtatni valaha oly módszer, mely mathematikai pontosságra igényt tarthatna. Azért tehát az anthropologusok nagy része jelenleg sokkal egyszerűbb módszereket használ, melyek gyakorlatiabbak és kivitelük kevesebb nehézségekAeby Clir. Eine neue Methode zur Bestimmung dev Schädelformen von Menschen und Säuge- thieren. Braunschweig 1860. — 16. lap. 1. és 2. ábra. !)Kr ause W. Ueber die Aufgaben der wissenschaftlichen Kraniometrie. Arch. f. Anthrop. 1866. 2. füzet; — 253. lap. 3) Welcher. Wachsthum s. a. t. e. m. 25. lap IV. tábla 2. és 3. ábra V. és VI. tábla. 4) Welcher e. m. VII. tábla egészen.
