Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
EMBERI KOPONYAISME. 43 kezesében ügyesen elsorol') —, nem kis mérvben járult ahhoz, hogy idő folytán a legkülönbözőbb nemzetiségek kereszteződése jött létre, mely azoknak eredeti jellegét többé kevésbbé elsimitotta. Sőt a nyelv, erkölcsök, szokások, öltözet, vallás, szaporodás stb. — mind megannyi támpontok valamely nemzetiség ethnologicus meghatározására — igen gyakran több nehézséget görditenek elénk, a helyett, hogy felvilágositanának, mert idő folytán sokféle okoknál fogva valamely hely lakói eredeti nemzetiségüket levetkezték és azét vették fel, melylyel teljesen egybeolvadtak*). E nehézségek azonban a tudomány bajnokára nézve nem képeznek legyőzhetlen akadályokat, mint azt más országok tudósainak koponyamérési táblázatai mutatják, melyekből kitűnik, miszerint daczára annak, hogy polgártársaik különböző nemzetiségűek, mégis tartós, szakadatlan munka által végre azok különböző koponyamérési viszonyait kikutatni és fényesen befejezni képesek voltak; tanusitják ezt a tudósok önálló müvei, kik közöl csak a következőket emlitem fel: Morton S. J. és de Cast ein au F. amerikaiakat, Davis B. és Thurman J. angolokat, A de Quatrefages ésHamy E. T. fran- cziákat, Retzius A. svédet, Baer K. E. oroszt, M antegazza P. olaszt, R ü t i m e y e r L. és H i s Y. helvetákat, W e 1 c k e r H., V i r c h o w R. és Luca e Chr. németeket* 2 3 *); sőt Island és a Carolin szigetek lakóinál, a négereknél, tatároknál, Ausztrália lakóinál, és más még kevéssé polgárosult népeknél is ki- kutattattak a koponya viszonyok részint a fönt nevezett tudósok, részint Tie- demann F., Huxley T., Owen R., TopinardP.5) és mások által; csak a mi édes hazánkban nem történt még eddig semmi a különböző ajkú lakók koponya-viszonyainak földerítésére ; mert mind az, mi a külföldi tudósoknál erre ») W e i s z B. Anthropological felvételek a budapesti iskolákban. Az országos középtanodai tanár egylet közlönye. 1875. 15. szám. 590. lap. *) Erdélynek reám nézve feledhetlen fővárosában, Kolozsvártt 5 évi tartózkodásom alatt, az akkori orvos-sebészi lyceum érdemdús igazgatója, boldogult Dr. Szabó József társaságában tett kirándulások alkalmával több oly, csupán románoktól lakott, helységet mutatott, kiknek elődeik 60 egész 80 év előtt még tiszta magyarok voltak. 2) Morton S. J. Crania americana e. m. — Gervais P. Anthropologie de l’Amerique du Sud. Cranes rapp, par F. de Castelnau. Paris. 1855. — D a v i s J. B. et T hu main J. Crania Britanica. Londini. 1856. — Quatrefages et Hamy Crania ethnica e. m. és h. — Retzius A. Über die Form des Knochengerüstes des Kopfes bei den verschiddenen Völkern. Muller’s Arch. 1840. — 270. lap. — B a e r K. E. v. Crania Selecta ex tbesauris anthropologicis Academiae Imperialis Petropolitanae. Petropoli. 1859. — R ü t i m e y e r L. und H i s W. Crania Helvetica. Sammlung schweizischer Schädelformen. Basel und Genf. 1864. m. 82. Doppeltafeln. — Ecker A. Crania Germaniae meridion. — Occident. Freiburg. 1865. — Mantegazza P. sulla America meridionale. Milano 1860. — Welcker. Wachsthum sat. — Ugyanaz: Kraniolog. Mittheilung, e. m. — Virchow Schädelgrund e. m. — Ugyanaz: alt und neu belgische Schädeln, e. m. — L u c a e. Morphologie der Racen. e. m. 3) Tiedemann. Hirn des Negers, e. m. — Huxley T. zwei extreme Formen des menschlichen Schädels. Arch. f. Anthrop. v. Ecker. 3. Füzet. 1876. — 345. lap. — Owen R.. Descriptions of the three skulls of Western Equatorial Americans. London. 1867. — Davis J. B. The skulls of the Inhabitants of the Caroline Islands. Anthropological Review. — Vol. II. — 47. lap. — TopinardP. Études sur les Races indigénes de l’Australie. Paris. 1872 6*
