Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Embertan - Antrhopologia
EMBERi KOPONYAISME. 27 Azon belső nyomás következtében, melyet a gyermek gyorsan növő agya a boltozat fedcsontjaira gyakorol, keletkeznek a rések és hézagok vagyis kuta- csok, melyek közül ismét a homlokagynak megfelelő rés és kutacs a legtátongóbb. Az ébrényi koponya összes fedcsontjai különben sokkal erősebb dombo- rodással birnak, mint megkívántaié lenne, úgy, hogy mint Köli iker A. helyesen megjegyzi, ha a fej igy tovább nőne, akkor nem az egyes agytekervé- nyeknek, hanem az agy 3—3 lebeny domborodásainak megfelelő gömbszerü emelkedéseknek kellene kifejlődniök* 1 2), mi azonban megliiusittatik, mivel ezen fedcsontok tulerős görbülése lelapul az által, hogy a koponyacsontok, mint már Flourens P. megjegyzi, körkörös rétegekben nőnek2) s miután az agy folyton növekszik, a koponya űrének szükségképi megnagyobbodása Virchow R. szerint3) a legbelső felület fölszivódása következtében idéztetik elő. W elek er H. azonban ezt tagadja, miután ő a fedcsontok lelapulásáriak alap- okául azon elhajlást veszi, melyet az agy belső nyomása, valamint magának a koponyának feszülése hoz létre4). Ha egyszer az emberi test és ezzel együtt a koponya kifejlődött, akkor az egyes testrészek között oly arányosság létezik, milyennel egy állat sem bir. Ezen részarányosság a közép nagyság viszonyában és a részek egymás közti határozott mathematicus viszonyaiban találja alapját. Senki sem tudta ezt jobban, mint a culturának legmagasabb fokán álló régi görögök, kiket szobraikban épen ez arányosságukért bámulunk és csak szakismerettel biró egyének képesek az egyes részek közt létező arányosság áthágását — mi által ember feletti magasztosság vagy érzékiség kifejezése sikeresen czéloztatott, — felfogni, mint pl. a medici Venusnál az igen kicsi fejet, kezeket és lábakat, túlságos hosszú testet, tulszéles medenezét s. a. t. Ha az arányosságban nagyobb különbségek jönnek elő az egyes testrészek között, akkor azon eltorzulások létesülnek, melyek különösen a műveletlen népeknél, rejtelmes kifejezésüknél fogva, az iszony és félelem érzetét keltették; azért az ily nemzetek összes bálványai hasonló torzalakokra mutatnak. Ha tétetnek: e koponyának történelem előtti értéke névleg W oldrich J. által (Bemerkungen über den Schädel von Nagy-Sáp. Berichte der anthropologischen Gesellschaft in Wien. B. 3. pag. 102.) igen kétségessé tétetett. Hantken Miksa igazgató ur beszélte el nekem, hogy Vogt K. azt irta neki, miszerint ő e koponyát a méretek és ábrája alapján egy dalmatiai paraszt koponyájának tartja. Később HantkenMiksaur által utóásatások tétettek, s ekkor egy megrozsdásodott vas csat találtatott, olyan, milyet e tájékon lakó parasztok hordani szoktak, mely szintén Luschan F. bécsi orvos növendéknek küldetett el. — Farewell for ever ! 1) K öli iker A. Handbuch der Gewebelehre des Menschen. 3-te Aufl. Leipzig. 1859. — 267. lap. 2) Flourens P. Théorie expérimentale de la formation des os. Paris. 1847. — 114. lap. 3) Virchow. Arch, für patholog. Anatomie. 5. köt. 1852. — 503. lap. *) Welcker e. m. 5. lap. 4*
