Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)

Embertan - Antrhopologia

14

LENHOSSÉK JÓZSEF

Egyébiránt igen régi már a koponyának phrenologiai felosztása; igy Hyrtl J. szerint a XIII. századból Albertus Magnus regensburgi püspöktől származik az első phrenologiai tábla, melyet Dante tanitója Brunetto L a t i n i T e s s o r e 11 o czímü munkájában ilyképen énekelt meg :

Xel capo son t r e c e 11 e,

Ed io diró di quelle,

Davantiélo intelletto E la forza d’apprendere,

Quello, ehe puote intendere.

In mezzo é la ragione E la diserezione,

Che scheme huono e male,

E lo terno, e l’iguale.

D i r i e t r o sta con gloria La valente memoria,

Che ricorda e ritiene Quello ch’in essa viene.

Hasonló phrenologiai táblát tett közzé Montagu an a Péter 1491-ben, egy harmadikat 1562-ben Dolce Lajos Velenczében, egy negyediket 1670-ben Ghirardelli Bolognában s egy ötödiket Gall Theodor, mely Antwerpenben metszetett.J)

Újabb időben Cams K. G. a mellső- vagy homlokagyat az értelmiség, a középagyat az érzelem és kedély, a hátsóagyat pedig az ösztönök és akarat központjának tünteti fel.* 2)

A mi az emberi agy növekedését illeti: az úgy térimére, mint súlyra nézve a három első életévben élénk gyorsa sággal nő, mit már Wenzel J. és K testvérek is fölemlítenek3); ezután egész a 8-ik évig, habár nem is olyrendkivü- lileg, még is gyorsan fejlődik; ez életkortól fogva férfinál a 21-ik évig ugyan lassan, de egyenletes folytonossággal gyarapszik, úgy hogy ebben a korban aztán tériméjének és súlyának legnagyobb kifejlettségét éri el.

Ez utóbbi korban az összes agy közép értékben nyom férfinál:

Engel J. szerint 1296 gnnot.

Weisbach H. szerint 1322—1422 grmot.

W e 1 c k e r H. szerint 1389 grmot.

’) H y r 11. Topogr. Anat. e. m. I. köt. 150 lap. — ElliotsonJ. Human physiology. London. 1840. — 370. lap.

2) Carus. Atlas d. Crauioscopie e. m.

s) W e n z e 1 J. és K. De penitiori structura cerebri. Tübingae. 1812. Föl. — 286. lap »absolutum cerebri pondus iám in tertio vitae anno finalem suam altitudinem nanciscitur.«