Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Embertan - Antrhopologia
14 LENHOSSÉK JÓZSEF Egyébiránt igen régi már a koponyának phrenologiai felosztása; igy Hyrtl J. szerint a XIII. századból Albertus Magnus regensburgi püspöktől származik az első phrenologiai tábla, melyet Dante tanitója Brunetto L a t i n i T e s s o r e 11 o czímü munkájában ilyképen énekelt meg : Xel capo son t r e c e 11 e, Ed io diró di quelle, Davantiélo intelletto E la forza d’apprendere, Quello, ehe puote intendere. In mezzo é la ragione E la diserezione, Che scheme huono e male, E lo terno, e l’iguale. D i r i e t r o sta con gloria La valente memoria, Che ricorda e ritiene Quello ch’in essa viene. Hasonló phrenologiai táblát tett közzé Montagu an a Péter 1491-ben, egy harmadikat 1562-ben Dolce Lajos Velenczében, egy negyediket 1670-ben Ghirardelli Bolognában s egy ötödiket Gall Theodor, mely Antwerpenben metszetett.J) Újabb időben Cams K. G. a mellső- vagy homlokagyat az értelmiség, a középagyat az érzelem és kedély, a hátsóagyat pedig az ösztönök és akarat központjának tünteti fel.* 2) A mi az emberi agy növekedését illeti: az úgy térimére, mint súlyra nézve a három első életévben élénk gyorsa sággal nő, mit már Wenzel J. és K testvérek is fölemlítenek3); ezután egész a 8-ik évig, habár nem is olyrendkivü- lileg, még is gyorsan fejlődik; ez életkortól fogva férfinál a 21-ik évig ugyan lassan, de egyenletes folytonossággal gyarapszik, úgy hogy ebben a korban aztán tériméjének és súlyának legnagyobb kifejlettségét éri el. Ez utóbbi korban az összes agy közép értékben nyom férfinál: Engel J. szerint 1296 gnnot. Weisbach H. szerint 1322—1422 grmot. W e 1 c k e r H. szerint 1389 grmot. ’) H y r 11. Topogr. Anat. e. m. I. köt. 150 lap. — ElliotsonJ. Human physiology. London. 1840. — 370. lap. 2) Carus. Atlas d. Crauioscopie e. m. s) W e n z e 1 J. és K. De penitiori structura cerebri. Tübingae. 1812. Föl. — 286. lap »absolutum cerebri pondus iám in tertio vitae anno finalem suam altitudinem nanciscitur.«