Lenhossék Mihály dr.: Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
Bevezető rész
12 delmes, sot némelyek szerint egyáltalában nem jár veszedelemmel. Ezért némelyek, mint pl. Stieda tanár Königsbergben (Biologisches Centralblatt, 1888.), azt sürgetik, hogy tegye az állam kötelezővé a holttestek conserválását az anatómiai intézetekben. 3. A conserválás által a holttest beteg szerveiben levó kórokozó bacteriumok elvesztik fertőző képességüket. A hallgatónak nem kell tehát attól tartania, hogy pl. a tuberculosisban elhalt tetem boncolása utján gümőkórral fertőzi magát. 4. Haszna a conserváló módszernek még az, hogy a boncolásra szolgáló anyag már a nyár folyamán s hasonlóképen a karácsonyi és húsvéti szünetekben gyűjthető a boncolások idejére. A conservált holttesteket hig carbolsav-oldatban tesszük el. A boncolás sorrendje. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy a hallgató két télen át boncoljon. Az első évi boncolás tárgyát az izmok, ízületek és zsigerek teszik, a második évét az erek, idegek, az agy- és gerinczvelő és a topográfia. A hallgatókat csoportokban írjuk ki, amelyek összeállításánál lehetőleg figyelembe vesszük saját kívánságaikat. Elvárjuk a hallgatóktól, hogy a készítményt, amelynek praeparálására ki vannak írva, pontosan és lelkiismeretesen el fogják végezni, a maguk érdekében és már csak azért is, hogy kárba ne vesszen az az anyag, amelynek conserválása oly nagy fáradsággal és költséggel jár. A boncolás sorrendjére nézve a hallgató saját érdekében szigorúan ragaszkodjék a tanítószemélyzet utasításaihoz s az e füzetben megjelölt sorrendhez. Az első évben boncolok a következő készítményekre iratnak ki:1 1 Sajnos, a budapesti egyetemen az orvostanhallgatók nagy száma miatt az utóbbi években oda fejlődtek a viszonyok, hogy az első évesek jóformán egyedül csak végtagokat boncolhatnak. Annál nagyobb figyelmet kell a másodévi boncolás alkalmával a törzsök, nyak és fej izmaira és Ízületeire forditaniok.
