Lenhossék Mihály dr.: Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
Az első tél tárgyai. Általános utasítások az izmok és izületek praeparálására - 5. Készitmény
108 A mellkasi szervek viszonyairól csak oly esetben fogunk helyes képet nyerni, ha a tüdők épek; ez, sajnos, a mi boncolótermi tetemeinken ritkaság számba megy, mivel a kórházakból fokép tüdővészben elhunytak tetemeit bocsátják rendelkezésünkre. Ilyeneken a tüdők mindig többé-kevésbbé oda vannak nőve a mellkas falához, a szívburokhoz s a rekeszhez (pleuritis adhaesiva chronica); de ily összenövések az esetek tetemes számában kisebb-nagyobb fokban még éptüdejű tetemekben is találhatók. A tüdőket, ha oda vannak nőve, le kell választanunk a mellkasról kezünkkel, vagy ha az összenövés erősebb, késsel. Válasszuk le a tüdőket, amennyire lehet, a szivburok mediastinalis felszínéről is. Csak ezután térhetünk át az anatómiai viszonyok tanulmányozására. 2. Középen a szívburoktól körülvett szívet találjuk, feljebb, a szegycsont markolata mögött, a nagy ereket (venae anonymae, vena cava sup., aorta és ágai), melyeket elől laza kötőszövet fed be; fiatalabb egyénben e helyen találjuk a csecsemőmirigyet (gl. thymus), barnás, zsírral átszőtt csomó alakjában, idősebb egyénen elsorvadt maradványát. Fordítsunk figyelmet a mediastinum anterius kötőszövetébe ágyazott nyirokcsomókra (lglae médiást, anteriores, 8—12). A szívburok két oldalán tekintsük meg a két függélyesen lefelé futó és a pleura pericardiacától fedett rekeszideget (nervi phrenici), melyek a kis art. pericardiacophreni- cák (aae mammariae internae ágai) kíséretében haladnak a szívburok oldalsó falán a rekeszhez. 3 3, Azután térjünk át a mellhártya viszonyainak megvizsgálására'(pleura pulmonalis, costo-vertebralis, mediastinalis, phrenica, conus pleurae); vegyük szem- ügyre a lig. pulmonalet a tüdő gyökere alatt, továbbá a pleurának különböző úgynevezett rekeszeit, melyek közül legfontosabb a sinus phrenico-costalis. A tüdők, ha épek, a mellüreg megnyitása pillanatában összeesnek, ha izzadmánytól kitöltöttek, alakjukat többé- kevésbbé megtartják, ami tanulmányozásuk szempontjából bizonyos fokban előnyös. A tüdők részletesebb
