Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
78 oldalon marad. Ezenkívül vannak olyan rostok is, amelyek a szem felől jőve a chiasmában villaalakúan kettéosztanak s egyik águkat az egyik, másik águkat a másik tractusba küldik. Cajal szerint e bifurkált rostok arra valók, hogy reflexkapcsolataik útján a két szem mozgásainak egyöntetűségét biztosítsák, míg mások szerint a maculanyaláb rostjainak felelnek meg. Az opticusrostok elsődleges végződéshelyei az agyvelőben, vagyis a primär opiicuscentrumok, a következők : 1. Corpus geniculatum laterale. Ebben végződik az opticusrostok legnagyobb része. s a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudatos látásnak ez az igazi egyedüli elsődleges központja. Csak ennek az elpusztulása jár megvakulással (hemianopsiával), a másik két központ úgy látszik inkább a látás által kiváltott reflexkapcsolatok székhelye. Az opticusrostok az oldalsó térdes testnek részben a mélyébe nyomulnak, részben felszínes stratum zonalejába mennek át. 2. Pulvinar thalami. Az ehhez menő rostok egyfelől a corp. genic. laterale alatt húzódnak el, másfelől ennek stratum zonale ja útján jutnak a pulvinar felszínes fehér rétegébe. 3. Corpus quadrigeminum superius. Ide az opticusrostok részben egyenes úton. a brachium quadrigeminum sup. útján, részben a corp. genic, medialen keresztül jutnak. E három gócban végződik telodendronjával az első opticus- neuron, s innen új pálya ered, a racliaiio optica, vagy Gratiolet- féle1 nyaláb, mely e primär centrumokból kiindulva, a capsula interna leghátulsó részén keresztül a nyakszirtkarély, nevezetesen a cuneus s a 2. és 3. nyakszirttekervény kérgébe sugárzik be; az oldalsó térdes testből eredő rostok a fissura calcarina kérgében végződnek. A medialis térdes testnek nincs vonatkozása az opticusros- tokhoz. Hogy makroskopice úgy látszik, mintha a tractus opticus részben belőle eredne, ennek kettő a magyarázata. Egyfelől, mint hallottuk, átmeneti helye e test a corp. quadrigeminum su- periushoz vonuló oplicusrostoknak, másfelől meg a Gudden-féle commissura inferior magyarázza meg ezt a látszatot. Ez az erős rostokból álló nyaláb ugyanis a corp. geniculatum médiaiéból eredve a tractus opticushoz és chiasmához csatlakozik, ezeknek a dorsalis oldalán fut, de a túlsó oldalra jutva nem megy a látóideggel tovább, hanem alkalmasint a corp. striatumban végződik. A házinyúlon e köteg a chiasma hátulsó szélén mint fehér szegély szabadszemmel is felismerhető. 1 Gratiolet, L. P., párisi anatómus, 1815—1865.
