Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő

71

elülső szélével kis háromszöget fog közre, a trigonum habe- niilae-et. Ennek medialis részében körtealakú, hátrafelé szélesedő szürke gumó domborodik elő, a ganglion habenulae; medialis oldalán fut a habenula.

Ha a eommissura habenularumot kissé hátrahúzzuk s felemeljük, egy alatta elhelyezett, addig tőle elfedett fehér haránt- köteget veszünk észre, a hátulsó eresztéket, eommissura posterior. Az agyvelő nyílirányú átmetszetein látjuk, hogy ez tulajdonképen redőszerűen görbült lemez ; a görbület homorulata a felső ikertest felé néz. A commissuraredő alsó lemeze a Sylvius- csatorna bemenetét határolja felülről, felső lemeze a corpus pinealeba megy át. E felső lemez s a eommissura habenularum közé, egyúttal a toboztestnek mintegy a nyelébe, a harmadik agykamrának kis vak zúgja nyomul, a recessus pinealis.

A toboztestet már a 213. oldalon ismertettük.

A hypothalamus agyalapi felszíne.

E kisterjedelmű felszín elülső felét teszi annak a rhombus- nak, amelyet a két agykocsány s a két tractus opticus fog közre ; a rhombus hátulsó fele, a fossa interpeduncularis, mint hallottuk, a pedunculusokkal együtt még a mesencephalon- hoz tartozik. A hypothalamus részei itt a következők : corpora nuamillaria, tuber cinereum cum infundibulo, hypophysis cerebri.

Az emlőbimbótestek vagy fénylő testek: corpora mamil- laria s. candieantia, kerek, domború fehér felszínű gumók : kettő van, jobb és bal, ezeket nyílirányú, egyenes barázda választja el egymástól. Oldalt mindegyik test megkeskenyedve nyélszerű részbe folytatódik, mely rézsútosan lateralfelé és előre húzódik ; e nyél hozzájárulásával mindegyik test körtealakúvá lesz.

A fénylő testek előtt, köztük s a látóhuzalok, illetőleg kereszteződésük, a chiasma közt szürke, gyengén domború terület van, a szürke gumó, tuber cinereum. A chiasma szögletében a tuber a hypophysis nyelébe, a tölcsérbe, infundibulum, megy át ; szélesen eredő, s mindinkább elvékonyodó nyúlvány ez, mely az operculum sellae nyílásán, a foramen opercularen átlépve, a töröknyeregben nyugvó hypophysis cerebrin tapad. A tuberen a tölcsér mögött néha kis középső kitüremkedés észlelhető ; Retzius ezt eminentia saccularis néven írta le, mert a halak hatalmas saccus vasculosusának megfelelő képződménynek tartja.