Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan
2 ágak, rami communicanies albi, s ezek folytatásai, a praegan- glionaris rostok közvetítik. Az autonom idegrendszer általában a símaizomsejtekre s a szív izomzatára hat, ezekben olyan mozgásokat vált ki vagy gátol, amelyek akaratunktól függetlenül, sőt gyakran megérzésünk küszöbe alatt játszódnak le ; hat a sympathicus azonkívül a mirigyekre is : ezeknek a secretorius idegeit szolgáltatja. A központi idegrendszer lényeges elemei az idegsejtek s ezek nyúlványai, az idegrostok. Szabad szemmel kétféle állományt különböztetünk meg az agy- és gerincvelőn : szürkét és fehéret (substantia grisea és alba); amaz főfcép idegsejtekből áll —- ezek pigmentjének köszöni szürkés-barna színét —, bár idegrostok sem hiányoznak benne, a fehérállomány ellenben csak idegrostokból tevődik össze, idegsejtek nélkül. A szürke- állomány idegsejtjei révén a fontosabb, az aktívabb, a fehérállomány csak vezetőközegekből áll. Mindkét állományt támasztó elemek szövik át, összeségüket neurogliának1 vagy gliá- nak nevezzük; ez neurogliasejtekből és nyúlványaikból, a finom, hálózatszerűén összefonódó neuroglia-rostokból áll. A glia- sejtek is ektoderma-eredésűek, mint az idegsejtek, s így az agy- és gerincvelő, nem számítva a másodlagosan beléjük nőtt vérereket, a maga egészében a külső csiralemez származéka. A perifériás idegrendszer főkép idegrostokból, tehát a fehér állományhoz hasonlóan vezetőpályákból épül fel, de vannak benne kisebb idegsejthalmazok : dúcok, ganglia, is. Ilyen dúcukat a cerebrospinalis részben az agyidegek érző részein és a gerincvelőidegek hátulsó gyökerein találunk, az utóbbiak a csigolyaközti dúcok, ganglia intervertebralia. Ügy az első helyen említett, mint az utóbbi dúcok, mint a központi érző pályák eredőhelyei tulajdonképen a központi idegrendszerhez sorozhatok még. Nagyobb számmal találkozunk dúcokkal az autonom idegrendszer körében ; erre jellemző a sok elszórt kisebb-nagyobb ganglion. Egy kis töredékük szabad szemmel látható, legnagyobb részüket pedig csak a mikroszkópos vizsgálat deríti ki az egyes szervek (szív, bél, stb.) felszínén és belsejében. Az autonom idegrendszer legnagyobb dúcai a gerincoszlop két oldalán segmentalisan helyezkednek el s összekötő ágak által hosszanti dúclánccá összefűzve a sympathicus rendszer központi láncolatát, truncus nervi sympathici, alkotják. Jellemző még az autonom idegrendszerre az idegek dús fonatkép- 1 1 vsvgov, ideg és yXía, enyv.
