Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
59 metszetén láthatók, itt a molecularis réteg egész magasságában a kottavonalakhoz hasonló szabályos csíkolatot okoznak s rövidebb-hosszabb lefutás után irányváltoztatás nélkül, egyszerű megvastagodással végződnek ; a gyrus harántmetszetén csak pontszerű átmetszeteiket látjuk. A nagy szemcsesejteknek két fajtájuk van. Az egyik — ez a ritkább — neuritjét osztatlanul a fehérállományba küldi. A másik typust felfedezője szerint Golgi-sejt-nek nevezzük. Ezek a nagy, csillagalakú elemek a stratum granulosum felszínesebb rétegében találhatók ; gyér dendritjeik a molecularis rétegbe nyomóinak, s benne terebélyes, de laza elrendező- désű elágazódással egész a felszínig érnek, neuritjük mindjárt a sejttől kezdve dúsan feloszlik finom ágakra, s az oszlások ismétlődésével a szemcsés réteg egész szélességét elfoglaló sűrű, lombszerű végfába megy át. Legszebb példái e sejtek a rövidneuritü vagy Golgi-féle sejttypusnak (cellulae axiramificatae, dendraxo- nok). . Míg így a kisagykéreg egyfelől idegsejtjei révén idegrostok eredőhelye, másfelől találkozunk a kéregben máshonnan jövő rostok végződéseivel is. Kétféle ilyen rost van : kúszórostok és moharostok ; amazok a molecularis rétegben, ezek a szemcsés rétegben oszlanak el. A kúszórostok a fehérállományból jőve, a szemcsés rétegen elágazódás nélkül ‘haladnak keresztül, azután a Purkinje-sejt testéhez simulnak hozzá, s erről osztatlanul vagy 2—3 ágra oszolva átterjednek a dendritre, vagy dendritekre, amelyeket a felszínig, végső elágazódásukig kísérnek, sokszoros oszlás és fonatszerű elrendeződés közben, miközben legtöbbször szorosan hozzásímulnak a dendritek felszínéhez, valóságos rácsozatot alkotva körülöttük. Viselkedésüket elég jól jellemzi a kúszórost elnevezés. Egész lefutásukban velőtlenek. A moharostok a fehérállományból a szemcsés rétegbe hajolva elvesztik velőhüvelyüket, s többszörösen — néha 20—30 ágra — eloszolva a stratum granulosumban végződnek, még pedig a rost végére illesztett apró ecsetszerü vagy mohacsomóhoz hasonló végfácskával. Már a rost lefutása közben is eredhetnek tőle ilyen kis oldalsó ecsetszerü függelékek. Ezek a kis végpamatok a kis szemcsesejtek dendritjeinek hasonló végződéseivel fonódnak össze. Az összefonódás helyét glomerulus cere-, bellaris-nak nevezik ; közönséges haematoxylin-eosinos készítményéken e glomerulusok rendesen erősen festődnek eosinnal (= eosinophil testek). A kisagykéreg gliasejtjei a rövidrostú typushoz tartoznak,
