Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
57 A híd külső megtekintésekor azt hihetnők, hogy az főkép fehér- állományból áll. Ámde az átmetszetén már szabad szemmel meggyőződhetünk, hogy alkotásában főrésze a szürkeállománynak vtan, mely itt szabálytalan szigetszerű telepekben, nuclei pontis, van elosztva. E tömegeket harántul futó rostok, fibrae transuersae pontis superficiales és profundae, s a pyrainis- pályák hosszában futó, fellazult nyalábjai járják át. A harántnyalábok nem mennek át commissuraszerűen egyik hídkarból a másikba, hanem a hídmagvak idegsejtjeinek neuritjeiből tevődnek össze ; e neuritek a felszínesebb rétegben az ugyanazon oldali, a mélyebb rétegben a túlsó oldali hídkarba, s ennek útján a kisagyvelő féltekéibe jutnak. A hídmagvak associatiós kapcsolatot létesítenek az agykéreg s a kisagyvelő közt, minthogy ők maguk végződési helyei a nagyagyvelő féltekéiből jövő, az agvkocsányok talpában a hídhoz haladó pályáknak. A felrosto- zódott s harántrostoktól átszőtt pyramisikötegek rostjai Cajal felfedezése szerint (1898) collateralisokat adnak a hídmagvak sejtjeihez. De collateralisokat kapnak ezek ugyanazon szerző szerint a középvonal közelében a tőlük dorsalisan elhelyezett lemniscus medialisból is. A pyramisnyaláb, mely tömött kötegként lép be az agy- kocsányokból a hídba, ebben fellazul, de a híd caudalis végénél újra kompakt nyalábbá tömörül. Már a híd kranialis széle magasságában válik le belőle az a nyaláb (tractus corticobulbaris), amely a fossa rhomboidea mozgató magvaihoz megy. c) Kisagyvelő. Kéreg. A kisagyvelő 2—2.5 mm. széles szürke kéregállománya, cortex cerebelli, már szabadszemmel nézve két egyforma széles rétegből áll : külső szürkéből és belső rozsdabarnából. E két réteg régi, helytelen, de még mindig használt elnevezése : stratum moleculare és stratum granulosum. A belső stratum granulosum legfelszínesebb rétegében helyezkednek el a kisagykéreg legfeltűnőbb elemei, a Purkinje- sejtek.1 Testük nagy, körtealakú, lefelé kicsúcsosodik s itt az idegnyúlványba megy át. Ez nemsokára az eredése után velőhüvelyt kap, s a stratum granulosumon áthaladva a fehérállományba tér be ; rendesen 1—2 finom collateralis ága van a sejt testétől nem messze, ezek visszahajolva, 1 Purkinje, J. E., boroszlói, később prágai phvsiologus, 1787—18fi9.
