Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
27 tractus f imd am ent üli s anterior et posterior. A hátulsó köíeghez tartozó funicularis sejtek neuritjeinek elhelyezkedéséről eltérők a vélemények. Némelyek szerint ezek az endogen rostok három helyen csoportosulnak : 1. a Schultze-féle kommanyalábban, 2. a hátulsó kötegek legventralisabb részében, közvetlenül a szürkeállomány mögött, mint tractus cornu-commissuralis vagy Marie-féle1 pálya (ventralis mező), 3. a hátulsó köteg leg- medialisabb részében, közvetlenül a középső septum mellett ; ez a Flechsig-féle ovális nyaláb. Mások szerint az endogen rostok sehol sem alkotnak önálló nyalábot a hátulsó kötegben, hanem elvegyülnek az exogen rostokkal. A finomrostú, keskeny Lissauer-zona egyfelől endogen rostokból, másfelől a hátulsó gyökereknek oldalfelé elhajló igen finom i'ostjaiból áll. A gerincvelő erei. Artériák. Már az I. 465. oldalon előadtuk, hogy a gerincvelő verőeres vérét segmentalis ágakból kapja, amelyek különböző helyeikről erednek: a legfelsők az art. vertebralisból (art. spinalis anterior et posterior), a lejebb következők az intercostalis és lumbalis verőerek háti ágaiból. Ezek a kis artériák a gerincvelő felszínén, a pia mater szövetében három anastomosisos hosszanti láncolattá kapcsolódnak össze : egy páratlan elülsővé a középvonalon : tractus arteriosus spinalis anterior s egy-egy hátulsó- oldalsóvá, az érző gyökerek belépési vonala mentén : tractus arteriosus spinalis postero-lateralis. A három láncolat finom gyűrű- alakú és hálózatszerű ágak útján anastomosál egymásai a gerincvelő felszínén. Valamennyi ágtól köröskörül finom prae- capillaris erek, ramuli marginales, nyomulnak a gerincvelőbe ; összességüket vasocorona medullaris-nak nevezik. A vasocorona csak a fehérállományt látja el ; a szürkeállomány vérét a tractus anteriorból kapja. Ennek egy ága, ramus fissurae médiáimé an- terioris, az elülső hosszanti hasadékba nyomul, s ennek fenekén jobb és bal, fel- és leszálló ágra (arteriae centrales) oszolva, a szürkeállományba tér be S ebben hajszálerekbe megy át. A szürkeállomány capillarisai sűrűbbek, mint a fehérállományéi. A gerincvelő verőerei mind végarteriák. . A vénák az artériákhoz hasonlóan viselkednek. A szürke- állomány vénái vena centralis-okba gyűlnek össze, s ezek az 1 Marie, P., párisi idegorvos, szül. 1853-ban.
