Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
20 további kötegsejt közbejöttével, egy más tájék motorius sejtjeire teszi át.1 Az érző eollateralisoknak egy kis csoportja átmegy a túlsó oldalra, mint ú. n. commissura intracentralis posterior grisea. Csak néhány, részben harántul, részben ívalakban járó velős rost ez a szürkeállománynak a központi csatorna mögötti részében, közvetlenül a hátulsó kötegek előtt ; végződésük a túloldali hátulsó szarv idegsejtjei közt van. A keskeny Lissauer-zona is főkép igen vékony érző gyökérrostokból áll ; eollateralisaik előfelé húzódó párhuzamos nyalábok alakjában járják át a Rolando-állománvt és előtte végződnek, a homorulatában elhelyezett idegsejtek közt. A gerincvelő fehérállományának pályái. m * A fehérállomány összetételének vizsgálatára a tisztán szövettani módszerek nem elegendők. Bárhogy festjük vagy impraeg- náljuk is a kifejlődött gerincvelőt — s ugyanaz áll az agyvelőre is, — a fehérállományt mindig csak egységes rétegnek látjuk Pedig különböző pályákból, eredésiik és végződésük szerint egymástól eltérő, önálló „rendszeriekből épül fel. Legfeljebb az idegrostoknak csoportonként való különböző átmérője utal helyenként, de csak itt-ott és csak homályosan erre a differenciáltságra. Amit a fehérállomány egybeállításáról tudunk, azt legnagyobbrészt a másodlagos elfajulások (degeneratio secundaria) vagy Waller-féle2 degeneratiók tanulmányozásának köszönjük, A neuron csak addig tartja meg életképességét, míg minden részének megvan az összefüggése a neuron tápláló (trophikai3) központjával, az idegsejttel. Ha ez az összefüggés akár kóros folyamatok hatására, akár mesterséges (kísérleti) beavatkozás folytán megszakad, a distalis, vagyis a végfácska felé eső neuronrész a sérülés helyétől végig elfajul, szétesik. Ennek az elfajulásnak a kimutatására különböző igen érzékeny szövettani módszerek álla 1 Verworn 1909 és Vészi 1910 kísérleteik alapján azt állítják, hogy kétneuronú reflexív nincs, a legrövidebb reflexív is három neuronból. centripetalisból, intercalarisból (kötegsejt) és centrifugálisból áll. : Waller, A., angol physiologus, 1816—1870. s TOO frj , táplálás.