Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
15 2. Cellulae funic ulares homolaterales. a) Az elülső kötegsejtek az elülső szarvakban, a motorius sejtek közt elszórtan, és mögöttük, a szürkeállomány középső részében helyezkednek el. Elég nagy számúak ; idegnyúlványuk részint medialis irányba hajolva, az elülső kötegnek a fissura mediana anteriort határoló részébe tér be, részint egyenesen előre tartva, a fissura s az elülső gyökerek közti szakaszába. A nyúlványnak még a szürkeállományban rendszerint eollateralis ágai vannak, amelyek főkép az elülső szarvak motorius sejtjei közt ágaznak el. b) Az oldalsó kötegsejtek igen nagyszámnak. A szürkeállomány középrészét, az oldalsó szarvat, s a hátulsó szarv tövét s részben fejét foglalják el, egész a Rolando-állományig. Idegnyúlványuk kifelé tart, gyakran szögletes megtöréssel vagy szabálytalan hullámos lefutás közben. Ebbe a csoportba tartoznak a Clarke-oszlop sejtjei is. Ezek aránylag nagy, részben csillag-, részben orsóalakú multipolares sejtek. Dendritjeikkel sűrűn összefonódva, tömött elrendeződésben alkotják a jól elhatárolt oszlopot. Neuritjük a sejt elülső oldalán ered ; a neuritek egységes nyalábbá tömörülve, rövid darabon egyenesen előremennek, azután szögletben megtörve oldalfelé tartanak s az oldalköteg perifériás részében (mint tractus spino-cerebellaris dorsalis) felszálló irányba térnek át. Az oldalsó kötegsejtek egy részének neuritje már a szürke- állományban, nevezetesen a hátulsó szarv tövén megy át fel- és leszálló ágába : ezek azok a velős rostnyalábok, amelyek a hátulsó szarv tövén sorakoznak egymás mellé s helyenként oly nagyszámúak, hogy szinte lefűzik a hátulsó szarv fejét a szürkefelszálló irányba térnek át. Idetartoznak a Rolando-állománv mögötti stratum zonale sejtjei is. Ezek elég nagyok ; részben orsóalakúak, s akkor a Rolando-állomány hátulsó szélével párhuzamosan helyezkednek el, részben háromszögletűek, a Rolando-állományba nyomuló csúcscsal. Neuritjük előre irányul, átjárja a Rolando-állo- mányt s részben az előtte levő rostnyalábokban, részben, oldalfelé hajolva, az oldalkötegnek a szürkeállománnyal határos részében térnek át hosszanti irányba. A Rolando-állomány sejtjeiről még alább szólunk. c) A hátulsó kötegsejtek igen csekélyszámúak ; neuritjeik alkotják a hátulsó kötegek gyér „endogen“ rostjait. A hátulsó
