Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
a gyomor hátulsó felszínének az idege. Bal ága a cardián, a kis görbületen s a gyomortesten, középső ága a praepylorikus gyomorszakasz hátulsó részén terjed el, jobb ága, amely a legerősebb (a jobb vagus 2A-át foglalja magában) elhagyja a gyomrot s az art. gastrica sinistra mentén a plexus coeliacusba tér be. Pontos vizsgálatra kiderül, amit a physiologiai tapasztalatok is bizonyítanak, hogy az utóbbi ág a ganglion semilunare dextrum közvetítésével vagy közvetlenül az egész vékonybélhez, a pankreashoz, léphez, mellékveséhez és veséhez küldi ágait. A vaguságak összefonódnak a sympathicuságakkal, de a fonatképződés nem ol\r erős, mint más szervekben. A vagus rostjai az intramuralis (falzatban levő) dúcokban : a plexus myentericus Auerbachiiban s a plexus subinucosus Meissneriben " égződnek E dúcokból erednek a símaizomsejteket és mirigye két ellátó ágak. A nervus vagus a gyomor izomrétegeinek összehúzódását váltja ki. kivéve a cardia izomzatát. amelyre a vagusnak ellenkező, tágító hatása van. A nervus splanchnicus (= sympathicus) a gyomornak gátló, peristaltikáját csökkentő és megszüntető idege. Ugyanilyen kölcsönös antagonista hatása van a vagusnak s az autonom idegrendszernek a vékonybélre is : a vagus a bél peristaltikájára, tónusára és ,,ingamozgásai“-ra serkentőleg, a splanchnicus gátlólag hat. A vagus értágító, a sympathicus ér szűkítő. A hasnyálmirigynek a vagus a fő elválasztó idege ; de a sympathicus ingerlése is secretiót vált ki, habár sokkal gyengéb bet. mint a vagusé. A májnak is, úgy látszik, a vagus az el választó idege : ingerlésére növekszik az epeelválasztás, míg a sympathicus izgatására csökken. Az epehólyagnak a vagus a constrictor-, a sympathicus a gátló idege. /■ Nervus accessorius. A járulékos ideg, nervus accessorius Willis»,1 a tisztán moz gató agyidegek egyike. Parasympathicus rostokat nem tartalmaz, csak harántcsíkos izomrostokat innervál. Központi ereclés. Eredése szerint a n. accessoriust két részre oszthatjuk : accessorius spinalis- és accessorius vagi-ra. Az előbbi a gerincvelő nvaki részének elülső szarvából ered, a nyúltvelőtől le a 6.-7. nyaki ideg magasságáig. Eredősejtjei nagy inultipolaris 1 Willis, Tli., londoni orvos és anatómus, 1622—1675.
