Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
168 Vaguságak idegzik be a harántcsíkos garatizmokat s a szájpad- izmokat a muse, tensor véli palatini kivételével, valamint alkalmasint a musc. stylopharyngeust is. A garat nyálkahártyáját is a nerv. vagus látja el érző rostokkal. 2. Nervus lanjngeus superior. Kevert, érző és mozgató rostokat tartalmazó ideg. A ganglion nodosum alsó végéből ered s az art. carotis interna és externa mögött lefelé és előre halad a gége irányában. A nyelvcsont nagy szarva magasságában két ágra : külsőre és belsőre oszlik. A ramus externus a vékonyabb. A musc. 1 constrictor pharyngis inferior oldalán húzódik le e finom fonal, végcélja : a musc. cricothyreoideus felé. Ezt idegzi be, de a garaton való haladtában a musc. constrictor pharyngis inferiornak is ad ágakat, azonkívül anastomosál a felső nyaki dúccal s a plexus pharyngeussal. Igen gyakran ramus cardiacusá is van. A ramus internus egészen érző ág. Átfúrja a membrana hyothyreoideát az art. laryngea superiorral együtt a musc. thyreohyoideus mögött, így jut a gége belsejébe. Itt három ágra oszlik. Egyik az epiglottist s a nyelv gyökerének vele szomszédos részét látja el, a második a gége belső nyálkahártyáját a gége bemenetétől a hangrésig, a harmadik inkább garatág : a recessus piriformis mediális oldalán húzódik le, miközben redŐbe emeli a nyálkahártyát : a Hyrtl-féle redőbe, plica nervi largiigei; végződését a garat pars laryngeájának nyálkahártyáján leli. Leszálló ága útján anastomosál az alsó gégeideggel : anastomosis s. ansa Galeni. Az összeköttetés a musc. arytaenoi- deusok hátulsó felszínén megy végbe s gyakran többszörös. A felső gégeideg belső ágainak egyikén Elze szerint (1923) állandóan egy 20—30 idegsejtből álló kis dúcot lehet kimutatni. 3. Nervus lanjngeus inferior. Eredése különböző a két oldalon : jobboldalt az artéria subclavia alsó szélénél ered s a subclavia mögött hajlik fel, baloldalt az aorta ívének alsó szélénél, a ligamentum Botalli bal oldalán ered s az aortát kerüli meg a hátulsó oldala felől. E különbség a fejlődéstanból érthető ; a jobb art. subclavia ugyanis fejlődése szerint az aortaívvel egyenrangú : mindkettő a 4. kopoltyúarteriából lesz. Minthogy az alsó gégeideg mindkétoldalt jóval mélyebben ered, mint a gége, melynek izmait innerválja, jókora darabon craniális irányban, visszafelé kell haladnia. Ezért nevezik nervus recurrens-nek is. A recurrens a légcső és bárzsing közti barázdában húzódik felfelé, miközben kereszteződik az art. thyreoidea inferiorral. legtöbbször oly módon, hogy ennek az
