Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
12 elülső szarv zömök, legömbölyödött, s ilyen a hátulsó szarv is, melynek alig van cervixe, s igazi apexe sincs : szélesen éri el a sulcus lateralis posteriori. Az elülső és hátulsó szarv közti oldalsó bemélyedés mind sekélyebb lesz s legalul már csak nyoma van meg. A szürkeállomány idegsejtjei. A gerincvelő idegsejtjeit idegnyúlványuk lefutása és egyéb viselkedése szerint osztályozzuk. Ezen az alapon a következő idegsejtfajtákat különböztetjük meg : I. Cellulae radiculares anteriores. II. Cellulae funiculares. 1. contralaterales s. commissurales anteriores. 2. homolateralis, a) anteriores, b) laterales, c) posteriores. III. Cellulae axiramificatae. IV. Cellulae ganglionares intervertebrales. I. I. Cellulae radiculares anteriores. E névvel jelöljük azokat a nagy, már gyenge nagyítással, sőt már festetlen metszeten is szembeötlő multipolaris idegsejteket, amelyek eredősejtjei az elülső gyökerek idegrostjainak. Az elülső szarvakban helyezkednek el, e szarvak medialis részének leszámításával. A gerincvelő thoracalis részén kisebbek, csekélyebb számnak és egyenletes elrendeződésűek, az intumescen- tiákban rendszerint két vaskos csoportra differenciálódnak : egy medialis-eliilsőre s egy erősebb lateralis-hátulsóra. Az ágyéki rész közepén ezekhez még egy valamivel hátrább eső centrális csoport járul, mely azonban lejebb egybeolvad a másik kettővel. Idegnyúlványuk leginkább medialis oldalukon ered, csakhamar velőhüvelyt kap, s medianfelé domború ívben ferdén előre és medianfelé haladva, az elülső szarvból előbb a fehérállományba lép, azután ezen merőlegesen keresztül a gerincvelőből kilépő elülső gyökérbe, hol a velőhüvelyhez még neurilema járul. Az elülső gyökérrostok a gerincvelő legelőször velősödő és legvastagabb rostjai, ami természetes is, mert a neurit vastagsága arányos eredőséjtjének nagyságával. A nagy motorius sejtek neuritjének a szürkeállomány határán finom, alkalmasint velőt-
