Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
157 nek egymással, plexus parotide us-ról is szólunk. E fonat ágai látják el az arc egész mimikái izomzatát, beleszámítva a musc. epicraniust s a musc. buccinatort is, továbbá a fül egyes izmait s a platysmát. A ramus temporofacialis a következő ágakra oszlik : a) Rami temporales. Az elülső fülizmokat, a homlokizmot, a szem körizmát s a musc. eorrugator superciliorumot látják el. b) Rami zygomatici. A m. orbicularis oculi alsó részének s a musc. zygomaticusnak idegei. c) Rumi buccales superiores. Innervált izmok : musc. quad- ratus labii superioris, caninus, procerus, nasalis s az. orbicularis oris felső része. A ramus cervicofacialis ágai : a) Rami buccales inferiores. Izmai : a musc. orbicularis oris alsó része, musc. buccinator, risorius, triangularis labii inferioris. b) Ramus marginális mandibulae. Az alsó állkapocs alsó széle mentén húzódva a musc. quadratus labii inferiorist és a musc. mentálist idegzi be. c) Ramus colli. Az állkapocs szöglete alatt a nyakra hajlik le s a platysmát innerválja. Anastomosál a nyakfonatból eredő uervus cutaneus colli superiorral ; ennek az összeköttetésnek a neve ansa cervicalis superficialis Langen.1 Ganglion sphenopalatinum. E dúc a nerv. facial ishoz tartozik, éppúgy, mint a ganglion ciliare a nerv, oculomotoriushoz. A belőle eredő peripheriás idegrostokkal együtt a cranialis-autonom (parasvmpathicus) rendszer tagja. Lapos, háromszögletű csomó ; a fossa pterygopalatinában, közvetlenül a nervus maxillaris törzsöké alatt helyezkedik el. Néha több apróbb, különálló csomóból áll. máskor dúcsejtes fonat helyettesíti. Éppen olyan sejtek vannak benne, mint a ganglion ciliareban : rövid, bunkós dendritekkel ellátott multi- polaris sejtek. A ganglion sphenopalatinum főgyökere a nervus petrosus superficialis major. A nervus facialis ága e vékony idegszál ; a genieulumból ered, a ganglion geniculin keresztülmegy, de sejtjeihez nincs vonatkozása. A hiatus eanalis facialison a szikla1 Langer, K., az anatómia tanára Béeshen, 1819—1887.
