Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
140 Nervus troehlearis (IV.). A horogideg, nervus troehlearis, a leggyengébb agyideg s az egyedüli az agyidegek közül, mely az agyvelő dorsalis oldalán ered. Tiszta mozgató ideg ; csak egy, aránylag gyenge izmot lát el, a szem felső ferde izmát, musc. obliquus oculi superior. Nevének a megértéséhez tudnunk kell, hogy ezt az általa beideg- zett izmot valaha musc. trochlearisnak nevezték, mivel az ina a szemgödör medialis és felső falának határán kis porcogós horgon, a trochleán törik meg. Az izom kedvéért nevezték el az ide gét is trochlearisnak ; az izom azóta nevet cserélt, az ideg ellenben megtartotta régi nevét. A franciák nerf pathétique-nak nevezik, mert a szenvedélyes szemforgatásnál szereplő felső ferde izmot innerválja. Központi eredés. A nerv. troehlearis magja a corpus quadri- geminumban, az alsó ikertestek területén van. Ugyanolyan helyzetű, mint a n. oculomotorius magja, ennek* egyenes folytatása lefelé. A magból eredő nyalábok caudalis irányban húzódnak és az alsó ikertestek mögött teljesen kereszteződnek. A frenulum véli medullaris superioris oldalán, tehát dorsalisan, az alsó ikertest mögötti barázdában kerül a felszínre az ideg, azután megkerüli a cysterna ambiensben az agykocsányt, s az agyalapon a tractus opticus mögött jelenik meg. Pórus durae matris és pórus cranialis. A nerv. trochlearisnak' dura-nyílása a sziklacsont elülső csúcsa mögött, a kisagysátor elülső végén van, az oculomotorius-nyílás mögött és oldalt tőle. Az ideg a sinus cavernosusban a nerv. oculomotoriustól oldalt halad, de a felső szemgödri hasadékban föléje kerül, kereszteződik vele s így jut az említett hasadékon keresztül az orbitába. Itt elfut a felső szemhéj emelő izmának leghátulsó része felett s a musc. obliquus oculi superiorba nyomul. Kb. 12.000 idegrostból áll. Nervus trigeminus (V.). A háromosztatú ideg, nervus trigeminus s. par quintum eredése és összetétele szerint a gerincvelői idegek típusát tünteti fel : mozgató és érző részből áll. De a különböző physiologiai jellegű idegrostok nem keverednek benne olyannyira össze, mint a gerincvelői idegekben, hanem kiilönváltan maradnak : a mozgató rész a maga egészében az ideg 3. ágába megy be. A nervus trigeminus fő érzőidege az arc külső felszínének és belső