Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Bárzsing
90 felfedezése szerint (1897) külön mirigy fajta található : glandulae· cricoideae oesophagi. A bárzsing oldalrészein foglalnak helyet, még pedig nem a submueosában, hanem a tunica propriában : kivezetőcsövük egy papilla csúcsán lép a hámba. Elágazódó, kanyargós csövekből állanak, ezeket a gyomormirigyek fősejtjeihez hasonló szemcsés, köb- vagy hengeralakú, mueinreactiót nem adó mirigysejtek bélelik. Egészen hasonló mirigyek találhatók a bárzsing legalsó szakaszán, közvetlenül a cardia felett, kb. 4 mm magas övben : cardia-mirigyek, glandulae cardiacae oesophagi. Közös sajátsága a felső és alsó mirigycsoportnak, hogy a mirigycsövek közt elvétve gyomormirigy-typusú, fedősejtes csövek is elfordulnak s hogy a mirigycsoportok nyílásainak területén a laphámot néha a gyomoréhoz hasonló hengerhám helyettesíti. Az izomréteg a bárzsing nvaki szakaszán eleinte a maga egészében harántcsíkos izomrostokból áll, lejebb ezek közé mind több simaizomsejt keveredik s a mellkasi és ha*si darab izomrétegét teljesen sima izomzat alkotja. A két réteg közül a külső hosszanti erősebb a belső körkörösnél. A belső réteg rostjai nem futnak mindenütt egészen gyűrüalakban, hanem helyenként spirális lefutásúak. A bárzsing kezdetén a gyűrüporcogó alatt hurokalakú rézsútos izomnyaláb csatlakozik a circularis rostokhoz - Killian1 (1908) parittyaizma, musc. fundiformis pharyngis (funda = parittya). Tulajdonképen még az alsó garatfűzőhöz tartozik, ennek a legalsó nyalábja ; a gyürüporcogón ered. Néha már nyugalmi állapotában is ajakszerűen kiemeli a bárzsing kezdetének nyálkahártyáját. A külső hosszanti réteg részben a musc. palatopharyngeus folytatása, részben a gyűrüporcogó lemezének középső taréján ered szalagszerű, inas hártyával, melytől kétoldalt indulnak el az izomnyalábok ; ezek rézsútosan megkerülve a bárzsingot, hátul csakhamar egyesülnek. A hosszanti réteg felülről lefelé fokozatosan erősödik ; legerősebb a cardián, hol a gyomor stratum longitudinalejába megy át. Az izomzat két rétege közt éppúgy, mint a táplálócsatorna lejebb eső részeiben, az idegek fonatot (plexus myentericus s. Auerbachii) alkotnak, melybe apró dúcok vannak ágyazva. A hosszanti réteg egyes leváló nyalábjai szomszédos részekhez mennek s a bárzsingot hozzájuk erősítik. A musc. bronchooesophageus (Hyrtl) a 6. mellcsigolya magasságában a bárzsing- tól a bal bronchus hártvás részéhez száll fel, a musc. pleuro1 Killian, hírneves berlini gégeorvos-professor, szül. 1860.
