Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Az orr és az orrüreg
70 hét elvégezni. Sokszor nem annyira elhajlás van jelen, mint inkább egyoldali taréjszerű kiemelkedése a sövénynek, crista septi. Úgy e taréj, mint a görbület leginkább a függélyes rosta- csontlemez s az ekecsont közti határon szokott lenni, de lehet máshol is. A sövény nyálkahártyája legfelső részében a szaglás szolgálatában áll ; e hely friss holttesten barnás színű (locus luteus), míg a nyálkahártya többi részének vöröses a színe. A nyálkahártya mindenütt elég vastag, de van egy különösen vastag helye : a középső orrkagyló elülső végével szemközt levő tuberculum septi (már Morgagni ismerte 1723-ban); a megvastago- dást a mirigyek felhalmozódása s a vénás érfonatok hősége okozza. Megemlítendők még a sövény leghátulsó részén látható, a vomer hátulsó szélével párhuzamosan futó finom redők. plicae septi, amelyek azonban a felnőttön csak 31%-ban vannak meg ; gyermeken jobban láthatók. Jacobson-féle szerv.1 Érdekes csökevényes érzékszervünk van az orrsövény legalsó részében, 2—2.ó cm-nyire az orrnyílás mögött. Ez a szerv, melyet az állatokon Ruíjsch hollandi anatómus látott először 1703-ban, igen erős fejlődésű a jószaglású (makrosmatikus) emlősökön, pl. ragadozókon, rágcsálókon, rovarevőkön. Itt érzékhámmal bélelt szükebb vagy tágabb hám- csőből áll, mely a canalis incisivus orrüregi nyílása felett kezdődve, néha ennek egyenes folytatásaként rézsútosan fel- és hátrafelé tart s rövid lefutás után vakon végződik. Az érzék- hám alatt kevert bogyós mirigyek vannak, kívül a szervet erős, kagylóalakú porcogó- vagy csontlemez, cartilago vomero-nasalis borítja és védi, a sövénynek duzzanatát, a torus Jacobson it okozva. A hámcső primär érzéksejtjei szaglórostokba folytatód- \ nak, ezek nyalábocskákba szedődve az agyvelő bulbus olfacto- riusában végződnek. Megvan a szerv a madarakon és hüllőkön is. Az emberen a Jacobson-szerv az embrvóban könnyebben felismerhető, a kifejlődött emberen azonban nagy fokban csökevényes, sőt gyakran egészen hiányzik. Ha ki van fejlődve, kb. 4 mm hosszú, fel- és hátrafelé irányuló lelapult hámcsator- nácska a porcogós sövény két oldalán ; szájadzása a can. incisivus tájékán van. Kívül a nyálkahártya alatt kis porclemezke csatlakozik a hámcsőhöz, a HuschkeAöl 1844-ben felfedezett . cartilago vomeronasalis. Az egész szerv csökevényes, szabad 1 Jacobson L. L·., dán anatómus, 1783—1843.
