Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - A fogak
61 gasságban áll, s eltérően a maradó szemfogtól, a medialis szöglet az előállóbb. Gyökerük zömök, háromszögletű átmetszetű. Az alsó szemfog koronája karcsúbb a felsőénél. c) A felső első tejmolaris, mint már említettük, különleges fog- individuum. Gyökerei szerint igazi moláris, amennyiben felül bárom, alul két gyökere van ; felül a három gyökér közül kettő buccalis, egy — a legerősebb — lingualis elhelyezésű, alul a két gyökér közül az egyik, az erősebb, mesialis, a másik distalis helyzetű. A gyökerek erősen divergálnak, merevek. De a korona már eltérő typusű. Felül (4. ábra) a korona rágófelszíne trapéz- alakú, mesio-distalis irányban kissé összenyomott. Gumók te. / 4. ábra. Jobb felső első tejmolaris, elölről, oldalról, hátulról és a ' rágófelszin felől. kintetében három alakot lehet megkülönböztetni, amelyek közül talán az első helyen említendő a leggyakoribb. Mindhárom alaknál a praemolarisokhoz hasonlóan harántbarázda buccalis és lingualis részre osztja a rágófelszínt ; minthogy a barázda nem ér a szélig, e részeket kis oldalsó lécek kötik össze egymással. A lingualis gumó mindig egységes, alacsony kiemelkedés. Az első alaknál három buccalis gumó van jelen : középső erősebb s két oldalsó jóval gyengébb ; a gumókat az erős és összefüggő taréjt alkotó rágóélen csak gyenge bemetszések választják el egymástól. A jnásik alaknál a két mellékgumó közül csak a distalis van meg, s végül a harmadiknál ez is hiányzik, a rágó- felszín buccalis része egységes harántkiemelkedés, melynek éles
