Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bevezetés a zsigertanhoz

ZSIGERTAN* SPLA^CII^OLO^IA

Bevezetés.

A zsigertan a táplálkozás, lélegzés, vizeletkiválasztás és szaporodás készülékeinek anatómiai szerkezetét tárgyalja. E szervek leginkább a test belső üregeiben, a mell-, has- és medence-üregben foglalnak helyet. Az ilyen elhelyezésű szerveket zsigereknek, viscera, τα on άγχνη nevezzük ; innen vette az anatómia e fejezete a nevét. A zsigertanban írjuk le a fej és nyak bizonyos képződményeit (orrüreg, szájüreg, garat, gége, pajzsmirigy stb.) is.

A zsigerek az eddig tárgyalt részeknél, a csontoknál, izmoknál, ereknél sokkal változatosabbak, akár külső idomukat, akár belső szerkezetüket nézzük. Ez működésük sokféleségével függ össze. Az izmok pl. mindenütt egyforma feladatot teljesítenek : összehúzódnak s ezzel mechanikai munkát végeznek, az erek mindenütt csak vért vagy nyirkot szállítanak, de a zsigerek körében már nagy eltéréseket találunk ; a májnak pl. más a működése, mint a heréé vagy a veséé, stb. Felépítésűkben a legkülönbözőbb szövetek, hám- és kötőszöveti elemek, sima és harántcsíkos izmok, erek és idegek vesznek részt.

Az érzékszervekről szóló fejezettel együtt a zsigertanban találjuk a legszembeötlőbb kapcsolatot a szerkezet és a működés közt. s ezért a zsigerek csoportosításában, részeik megjelölésében bőven érvényesül a physiologiai szempont.

Tárgyalásunk menete a következő lesz :

1. Tápláló készülék, apparatus alimentarius. 2. Lélegző készülék, apparatui respiratorius. 3. Vizeletelválasztó készülék, apparatus uropoéticus. 4. Nemi készülék, apparatus genitalis. E négy készülék közül kettő kettő fejlődése és topographiai viszonyai szerint szorosabban összetartozik s ezért közös néven is foglalható össze, mint apparatus gastro-pulmonalis és apparatus

Leuhossék Mihály dr ; Az ember analómiája. II.

1