Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - A fogak
ο \ gyobb terjedelemben összenőtt a két gyökér. Néha a lingualis oldalon még egy kis harmadik gyökér jelenik meg. E „radicula entomolaris“ legtöbbször a distalis gyökér tövéről, máskor a két gyökér közti határról indul ki ; mint nagy ritkaság a 2. és 3. zápfogon is előfordul. A distalis gyökérnek rendesen csak egy csatornája van (4%-ban ez a csatorna is kettős), ellenben a medialis gyökér csatornája az esetek 80%-ában már a gyökcsúcs felett lyra- szerüen kettéoszlik s a két csatorna, amelyeket gyakran 1—2 harántág köt össze, külön nyílik a cavum dentisbe. 40%-ban úgy a mesialis, mint a distalis gyökcsatornának kis melléknyílása van a csúcson. s) Az alsó második zápfog koronája a legszabályosabb alakú valamennyi fogé közül. Rágőfelszíne négyzetalakú, kissé letompított szögletekkel, a felszínt derékszögű keresztbarázda négy symmetriás elhelyezésű, csaknem egyenlő erős gumóra osztja ; a két buccalis gumó csak kevéssel erősebb a két lin- gualisnál. Az elhatároló barázdák közül a mesiodistalis nem terjed egészen a rágófelszín széléig ; mesialisan rendszerint kis árokkal, fovea mesialis, végződik. A gumók egymás felé tekintő felszínén gyenge lécek vonulnak le a mély középső árokig. 2.6%-ban itt is distoconus fejlődik ki, s ezzel a korona hasonlóvá lesz az 1. alsó zápfogéhoz. A buccalis felszín domborulata különösen a nyak tájékán erős s itt erősebb a mesialis, mint a distalis oldalon ; erről ösmerni meg legjobban a kivett fogon, hogy melyik oldali (Mühlreiter-féle jel), egyébként már a fogkorona rézsútos állásából s a két gyökér különbözőségéből (radix curvilinea és reetilinea) is könnyen sikerül e megállapítás. A két gyökér 36%-ban egybeforrt. A distalis gyökéren csak egy gyökcsatorna vonul végig, 18%-ban kis melléknyílással ellátva a csúcson, a mesialis gyökér csatornája ellenben 68%-ban kettős ; a két csatorna közvetlenül a csúcsban egyesül egymással s közös foramen apicaléval nyílik, melynek azonban 18%-ban még kis oldalnyílása is van. >'t) Az alsó harmadik molaris, vagy alsó bölcseségfog legtöbbször kisebb a másodiknál ; nem oly változékony és csöke- vényes, mint a felső dens sapientiae. Néha éppen akkora, vagy még nagyobb a másik két zápfognál. Rágófelszíne nem oly szabályos alakú, mint az előző fogé, legömbölyödött, distalis irányban megkeskenyedik s itt, ahol nem csatlakozik már fog hozzá, domborulattal végződik. 57.5%-ban négy gumója van, 30%-ban 49 * I.enhossék Mihálv dr.: Az ember anatómiája. II. 4
