Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Bőr
366 c.simk, szabályosak, máshol alacsonyabbak, helyenként csak nem egészen ellapultak, különösen az arc s a törzsök területén, általában az olyan helyeken, ahol a felhám alacsony. Ha a bőrterület kifeszül, a szemölcsök alacsonyodnak s egészen elsimulhatnak. Sűrű hajszálérhálózat van bennük, egyesekben idegvégtestek : Meissner-féle tapintótestek ; ezen az alapon szoktak, különösen a tenyérre és talpra vonatkozólag, ér- és ideg- papillákat megkülönböztetni. A stratum reticulare nyalábjai a felszín felé finomodnak, mélyebben mind durvábbak lesznek, ugyanez áll a rugalmas rostokra is. A nyalábok közt kötőszöveti sejteket, vándorsejteket, plasmasejteket találunk ; szerecseneken, s a fehér emberen is egyes helyeken, csillagalakú pigmentsejtek, melanoblcistok helyezkednek el a rostok közt. A kötőszöveti nyalábok kereszteződésében bizonyos szabályszerűség nyilvánul meg. A nyalábok hegyes szögben kérész teződnek s egymással keskeny, rhombus alakú hézagokat fognak közre, a Langer-jéle rhombusokat. Ha kerek átmetszetű vastagabb tűvel likat ejtünk a bőrön a testfelszín különböző területein, azt látjuk, hogy a likak sehol sem kerekek, hanem mindenütt elhúzódottak, oválisak, vagy hasadékszerűek. E hasadé- kok a Langer-rhombusok hossztengelyének felelnek meg. Ha összekötjük az ovalisok hossztengelyét egymással, szabályos vonalrends'zert kapunk, mely a test különböző helyein más-más, de állandó irányú s a corium kötőszöveti rostjainak irányát mutatja. Ha a bőrön ejtett metszés a rhombusok hossztengelye szerint halad, a sebajkak szorosan egymás mellett maradnak, ha a metszés erre az irányra függőleges, a seb a rostok széthú- zódása miatt tátong. Ezért a sebészek, ha választhatnak, a bőrsebet a rhombusok hossztengelye mentén ejtik, tudva, hogy így simábban tapadnak össze a bőrseb ajkai. A coriumban sokhelyütt símaizomsejteket találunk, a még leírandó musculi arrectores pilorumon kívül is. Összefüggő símaizomrétegei a bőrnek a herezacskó, penis és gát tunica dar- tosa és a bimbóudvar izomzata. Ezenkívül nagyon sok helyen (a homlokon, arcon, háton, hónaljban, alkaron, combon, stb.l mutattak ki a coriumban a szőröktől teljesen független, a mélységből rézsutosan felszálló vagy a bőr felszínével párhuzamosan haladó, egymással hálózatszerűén kereszteződő símaizomnvalá- Eokat : musculi tensores cutis obliqui. 3. A bőralatti kötőszövet, tela subcutanea s. subcutis, külön-
