Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - A külső nemiszervek rendellenességei
357 Λ-enák a bimbóudvarban s körülötte felszínes, körkörös hálózatot alkotnak, ebből sugárirányban térnek szét a vénák s £gy felől a kulcscsont felett elhaladva a v. jugularis externába, másfelől a V. thoracoepigastricába, cephalieába, stb. ömlenek. A mély vénák kettesével kísérik az artériákat. A nyirokereket az I. 554. oldalon részletesen ismertettük. Bőridegeit az emlő a nervi supra- claviculares-től (plexus cervicalis) s a 2.—6. bordaközti ideg oldalsó átfúró ágaitól kapja, mirigyágait a 4.-6. intercostalis idegtől. Szövettani szerkezet. Gyermekleányon a tejmirigyből csak a kivezetőcsőrendszer van meg ; a hámcsövek a mélyben vakon végződnek, itt-ott gyenge bunkós megvastagodással. Köztük sok az interstitialis kötőszövet ; a nemi érés felé s különösen a pubertás idején alakulnak csak ki az első végkamrák, a kivezetőcsőrendszer ágainak végén, de csak elszórva, csekély számmal. A végkamrák bogyóalakviak,, tömöttek, vagy csak igen szűk lumennel ellátottak ; sejtjeik hengeresek, váladékszemcsenél- kiiliek. A terhesség alatt alakul ki fokozatosan a mirigy a maga teljességében a kivezetőcsőrendszer dús burjánzása, új és új bogyószerű végkamrák kibontakozása, s a meglevők nagyobbodása és tágulása útján. A kötőszövet és zsír nagy részét kiszorítja az újonnan képződő mirigyállomány ; valami megmarad belőle s ez a corpus glandulare-t elsőleges nagyobb lobulusokra s ezeken belül másodlagos kisebbekre osztja. A tejmirigy a tüdő szerkezetére emlékeztető jellegzetes alveolaris mirigy. Jellemző reá a gömbalakú vagy ellipszises végkamrák tág, nyitott lumene. A végkamrát a terhesség alatt a szülésig lapos vagy köbalakú mirigy hám béleli, melynek sejtjeiben a 7. hónaptól kezdve váladék- és zsírszemcséket találunk. A lumenben az erekből kivándorolt fehérvérsejtek foglalnak helyet ; egyrésziik szétesik, elpusztul, más részük ellenben megtelik a mirigysejtekből felvett zsírszemcsékkel s tetemesen megnagyobbodik ; az így elváltozott leukocytákat eolostrum-testeknek nevezzük. Ezek teszik a terhesség alatt s a szülés utáni 3—4 első napon kiürített váladék alakelemeit. A harmadik naptól kezdve mind ritkábbak lesznek a colostrumtestek s helyüket a váladékban a tejre jellemző zsírcseppecskék foglalják el. A szoptatás abbahagyásával a tej teljes elapadásáig ismét megjelennek a colostrumtestek. A mirigysejtek a lactatio alatt köb- vagy hengeralakúak, szabad felszínük kúpalakban domborodik a lumen felé, annál erősebben, minél
