Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - Női nemiszervek
339 egymással. A pars intermedia vénás hálózata közlekedik a clitoris testének és makkjának merevedő testével. A bulbus vestibulit a nagy- és kisszeméremajkak eltávolításával tárhatjuk fel. Egész felszínét a musc. bulbocavernosus fedi, hátulsó bunkós vége a hüvelynyílás elülső és hátulsó felének a határáig ér, s a végéhez közvetlenül hozzáilleszkedik a Bartholin- mirigy ; elől egy kissé a musc. ischiocavernosus is fedi a bulbust. Aledialis kivájt felszíne közvetlenül érintkezik a hüvely falával, dorsalis felszíne a diaphragma urogenitaleval. A bulbus verőere az art. bulbosa,’ a crus és corpus clitoridisé az art. profunda clitoridis, a glansé az art. dorsalis clitoridis ; valamennyi az art. pudenda ága. A vénák a férfi penis-vénáihoz hasonlóan viselkednek ; a nyirokereket az I. 566. oldalon ismertettük. Nehéz szülések esetén a bulbus vestibuli a magzat fejének nyomása folytán a nagyszeméremajkakba nyomulhat s repedt ereiből a labium májusok erősen megtelődhetnek vérrel. Az ajkak ilyenkor hatalmas haematomákká duzzadnak ; ha megrepednek, életveszélyes vérzés állhat elő. g) Bartholinmirigy. A Bartholin-mirigy,1 glandula vestibularis major, helyzete és fejlődése szerint a férfi Cowper-mirigyének (glandula bulbourethralis) felel meg. A nagyszeméremajak hátulsó részének a hasisában, a hüvelynyílás hátulsó harmada mellett, közvetlenül a bulbus vestibuli hátulsó vége mögött találjuk, a diaphragma urogenitale hátulsó részével egy színvonalon, 1.5 cm mélyen a felszín alatt. Petyhüdt, sovány nagyajkakban ki is tapintható az ajak hátulsó részében ; babnyi, eléggé consistens csomónak érezzük. A bőr felé a musc. bulbocavernosus fedi. Sárgásszürke, göröngyös felszínű test. Kivezetőcsöve 15—18 mm hoszú, befelé s kissé előre halad, átfúrja a musc. sphincter cunnit s nulliparákon a sulcus nympho- hymenalisban nyílik pontszerű, nehezen látható nyílással, a hüvelynyílás középső és hátulsó harmadának határán. Multi- parákon egy caruncula hymenalis tövén van a nyílása s néha mintha a nyílás már a hüvelycsatorna kezdetében volna. 1 Duverney-m irigynek is nevezik, mert Duverney G. J. párizsi anatómus (1648—1730) látta e mirigyet először a tehénen 1676-ban. A nőn Bartholin C. junior dán anatómus (1655—1738) fedezte fel 1679-nen. 22*
