Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Nyálmirigyek
29 húzódik ki, mely a kivezetőcsőhöz csatlakozva a muse, masse- ter elülső széle felé tart, de azt el nem éri. A pars retromandibularis, mely az előbbi résszel közös testet alkot, az állkapocs s a csecsnyúlvány közti zugba, a nidus parotideusba nyomul, E nidust a következő részek határolják : hátul a csecsnyúlvány, a musc. digastricus mandibulae hátulsó hasa, a proc. styloideus a tőle eredő izmokkal (musc. stylohyoideus, styloglossus, stylopharyngeus), feljebb az állkapocsízület, a halántékcsont pars tympanicája s a porcos hangvezeték, a mélységben a garat falának egy kis darabja s rajta az art. carotis interna, ven^ jugularis interna és n. hypoglossus,, elől az állkapocs ága s a belső felszínét borító musc. pterygoideus internus, melytől a mirigyet a ligamentum sphenomandibulare választja el, végül alul a tractus angularis, vagyis a füjtőmirigy s a fejbiccentő-izom fasciájának közös szalagszerű megerősödése, amely az izom elülső szélétől az állkapocs szögletéhez megy s amely elválasztja a parotist a fejbiccentőtői s a submandibularis mirigytől. A fiiltőmirigyet átfúrja a nervus facialis, mely a foramen stylomastoideumból kilépve azonnal a mirigy állományába nyomul s benne megkezdi az arcon folytatódó eloszlását. Ezért lehetetlenség a mirigyet rossztermészetü daganatai esetén máskép, mint féloldali arcidegbénulás árán eltávolítani. A mirigy karélyocskái közé helyezkedik még a nerv. auriculotemporalis (trig. III.), továbbá az arteria carotis externa végső része is, itt eredő ágainak kezdetével, végül a vena facialis posterior alatta halad. Állományába ágyazva s felszínén nyirokcsomókat, lymphoglandulae parotideae, találunk. A mirigyet laza kötőszöveti tok, fascia parotidea, veszi körül, mely annak belső kötőszöveti sövényrendszerével szorosan összefügg. A tok csak két helyen hiányos : ott, ahol a mirigy a porcogós hangvezetékhez fekszik hozzá s azon a kis területen, ahol a garattal érintkezik. A fascia szorosan összenőtt a fejbiccentőizom fasciájával s e helyen a már említett tractus angularis-szá erősödik meg. Nem választható külön a musc. massetert bevonó pólyától sem s ezzel fascia parotideo-masse- tericává egyesül. A fascia parotidea megerősödéseként fogható fel a lig. spheno mandibulare és stylomandibulare. A mirigy kivezetőcsöve, a ductus parotideus s. Stenonia- nus1 a mirigyben két ágból ered, egy vízszintesből és egy alul1 Felfedezte Niels Stensen dán anatómus, 1638—1686.
