Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - Női nemiszervek
334 középső csíkját foglalják el. A szőrökhöz erősen fejlődött és különleges szagú váladékot termelő faggyúmirigyek tartoznak. A szőrök alul kétoldalt a nagy szeméremajkak küloldalát borító szőrökbe folytatódnak. A fanszőrök színe legtöbbször kissé söté- tebb a hajzatnál ; sűrűségűk és hosszúságuk igen különböző. Elhízott egyéneken és kis gyermeken a szeméremdomb a has alsó részétől mély ívbarázdával, a sulcus pubohypogastricus-szal különül el. b) Labia pudendi majora. A nagy szeméremajkak zsírral és kötőszövettel kitöltött széles bőrredők ; szélesen kezdődnek a szeméremdombon s mindinkább megkeskenyedve húzódnak a gát felé. Hátulsó végződésük különböző ; az esetek nagyobb részében elmosódva vesznek el a gáton, egymással barázdát fogva közre, máskor haránt bőrredő köti össze őket egvmással a szeméremhasadék há- túlsó végén : csak ilyenkor szólhatunk commissura labiorum posterior-ró\ (ez a franciák fourchette-ja). De az első helyen említett esetekben is commissuraszerűen feszül ki a bőr a szeméremajkak hátulsó végei közt, ha széthúzzuk őket egymástól. A nagy szeméremajkakat a comboktól a sulcus labiofemora- lis, a kis szeméremajkaktól a sulcus nijmpholabialis, a clitoris fitymájától a sulcus praeputiolabialis választja el. Hosszúságuk 8—9 cm, szélességük 2.5 cm. Fiatal, jól táplált egyéneken, különösen nulliparákon duzzadtak, feszesek, multiparákon és lesoványodott egyéneken sorvadtak, petyhüdtek. A szeméremajkak bőre, mint egyáltalában az egész regio genitalis- és analisé, barnás, pigmentes. Oldalsó és elülső felszínüket rendszerint gyér, néha sűrűbb szőrzet fedi. Igen nagy faggyú- és verejtékmirigyeket találunk bennük. A medialis oldalukon, amely már a rima pudendin belül van, bőrük puhább, nválkahártyaszerübb, hámjuk kevésbé elszarusodott, szőrök itt már nincsenek, de faggyú- ús verejtékmirigyek még vannak. A bőr alatt a szeméremajkaknak símaizomrétegük van, tunica dartos labialis, mely azonban csak a gát felé lesz összefüggővé ; az izomsejtkötegek különböző irányban járnak benne. Az ajkak zsírtestét kötőszöveti sövények járják át és osztják lebenyekre. E zsírtestben végződnek a lig. uteri rotundum rostjai is. A nagy szeméremajkakban sok idegvégződést, Pacini- és Krausetesteket találunk. A nagy szeméremajkak a legelterjedtebb felfogás szerint a
