Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Nyálmirigyek
27 e) Muse, pharyngopalatinus. A hátulsó szájpadívben, arcus palatopharyngeus, s egyes rostjaival a plica salpingo-pharyngeá- ban fut. Ered az aponeurosis palatinán, s részben a hamuluson s a röpnyúlvány medialis lemezén. Összefügg a tubaporcogó alsó szélével is. Függőlegesen leszáll s a garat gégéi szakaszának sub- mucosájában s a pajzsporcogó hátulsó szélén végződik ; rostjai részben kereszteződnek a garat középvonalán. Működés. Hatását inkább a garatra fejti ki, mint annak egyik emelő izma, de a lágy-szájpadra sem hatástalan, amennyiben ezt lehúzza. A lágy-szájpad erei és idegei. Verőereit a lágy-szájpad részben az arteria maxillaris externától (a. palatina ascendens), részben az art. maxill. internától (a. palatina descendens rövid ágai : arteriae palatinae posteriores s. minores) kapja. A vénák fonatokat alkotnak benne, amelyek több törzsökké egyesülve részben a plexus pterygoideusba, részben a garat vénáiba mennek át. A nyirokereket lásd az I. 549. oldalon. A lágy-szájpadnak érző és mozgató idegei vannak. Az érző idegek egyfelől a ganglion sphenopalatinumból (2. trigeminuság). másfelől a n. vagus- és glossopharyngeusból jönnek. A mozgató idegek szintén több forrásból származnak. A muse, tensor veli palatinit a 3. trigeminuság idegzi be (a ganglion oticumból), a többit a n. vagus és glo’ssopharyngeus, főkép az első (ezek az ágak a plexus pharyngeusból jönnek). Féloldali arcidegbénulás- nál ferdén áll az uvula, ebből azt következtették, hogy a n. facia- lisnak is része van a lágy-szájpad izmainak innervatiójában (a n. petrosus superf. major útján), de mások tagadják ezt. A muse, palatoglossus még a n. hypoglossus beidegzés! területéhez tartozik. Nyálmirigyek. Nyál. A nyál, saliva, ητναλόν, szagtalan, íztelen, gyengén lúgos vagy közömbös vegyhatású, opaleszkáló folyadék. Nagy mennyiségben képződik ; étkezés közben 30—58 perc alatt 500— 700 g-ot választanak el belőle a nyálmirigyek. Mikroszkópos vizsgálatkor a nyálban a száj hámjának levált felszínes sejtjeit találjuk, továbbá a nyálkahártya hámján átvándorolt nyiroksejteket és fehérvérsejteket. Az utóbbiak részben a száj és garat nyiroktüszőiből (tonsilla palatina, pars follicularis linguae stb.)T részben a mucosa ereiből származnak ; bennük az elhalt plasma szemcséi lebegő mozgásban vannak (Brown-féle molekuláris /
