Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Szájpad
23 pad határán, egy-egy mindegyik oldalon, a középvonal közelében. Már Albinus leírta őket 1756-ban. Nyálkamirigyek nyílnak beléjük ; csak 70%-ban vannak meg. A kemény-szájpad alakja és homorulata különböző. Vannak rövidebb és szélesebb, és viszont keskenyebb és hosszabb szájpadlások. Bolthajtása — jobbról és balra és elölről hátra homorú — szintén különböző fokú. Kb. 30%-ban hatalmas nyílirányú taréj, torus palatinus, vonul végig a kemény-szájpad közepén ; hátul megkeskenyedve végződik. A szájpadot alkotó két csont burjánzása ez, melyet a nyálkahártya borít. A taréj néha keskenyebb, élesebb, máskor szélesebb, tompább. 2. Lágy-szájpad. A palatum molle nyálkahártyától közrefogott, 7—11 mm vastag, lágyrészekből álló, boltozalszerű lemez. A kemény-szájpad folytatása, oldalt a nyelv gyökerébe s a garatba megy át. Hátulsó, ívelt szabad szélével a garatszorost, isthmus faucium1, vagyis a szájüregből a garatba vezető nyílást fogja közre felülről és oldalról ; a nyílás alsó határa a nyelv töve. A lágy-szájpad rézsútosan áll ; felszínei közül az egyik a szájüreg, a másik a garat orrmögötti része felé tekint. A lágy-szájpad közepe hátul rövid, hengeres vagy kúpalakú nyúlványba, a nyelvcsapba vagy nyeldeklőbe, uvula1 folytatódik ; zárt száj mellett ez csaknem az epiglottisig lóg le. A garatba vezető nyílást kétoldalt határoló részeket hátulsó szájpadívnek, arcus palatopharyngeus, nevezzük ; alul az ív a garat oldalfalába megy át. Ez előtt van az elülső szájpadív, arcus palatoglossus, mely a lágy-szájpadnak csak az oldalán különül el, felül elmosódik. Háromszögű kiszélesedéssel, plica triangularis, ered a nyelv oldalán, nem messze az utolsó zápfog mögött s ívalakban húzódik fel a lágy-szájpad felső részébe. A lágy-szájpad nyálkahártyája vöröses színű, rajta, különösen az elülső részén, szabad szemmel is láthatók a nyálkamirigyek szájadzásai. A közepén gyenge raphe húzódik végig az uvula tövéig. * Tonsilla palatina. A két szájpadív közti bemélyedésben, fossa tonsillaris, foglal helyet a szájpadmandola, tonsilla palatina s. 1 Fauces, faucium, torok. 1 Uvula = szőllőcske. Aristoteles a gyuladás folytán duzzadt nyel\- csapot στα (νλή-nek nevezte, ezt fordította Celsus uvá-ra, amiből a középkorban uvula lett.
