Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Légzőkészülék
177 hozható kapcsolatba a hangnak egyének szerint való különbözősége. Közülök egyet, a musc. cricothyreoideust, a felső gégeideg, nervus laryngeus superior, idegzi be, a többit az alsó gégeideg, nervus laryngeus inferior ; mindkét ideg a nervus vagus ága. Musculus cricothyreoideus. A gége elülső felszínén elhelyezett négyszögletű, páros izom. A jobb és baloldali izom a gyűrii- porcogó elülső ívén ered, s divergálva és mindinkább kiszélesedve halad rézsútosan fel- és oldalfelé s a pajzsporcogón tapad, részben lemezének alsó szélén, pars recta, részben az alsó szarvon, pars obliqua. A jobb- és baloldali izom közt előtűnik a conus elasticus középső része, a lig. conicum. A nyelvcsontalatti izmok fedik. Hallottuk, hogy ez az egyedüli gégeizom, melyet a felső gégeideg innervál. Működés. A pajzsporcogó elülső részét és a gyürüporcogó ívét közelíti egymáshoz. E mozgás haránttengely körül, az artic. cricothyreoideában megy végbe. A gyürüporcogó ívének emelkedésével e porcogó hátulsó részének, vagyis lemezének sii- lyednie kell, s vele együtt sülyednek a hozzáfűzött kannaporco- gók is, amelyeken az elől a pajzsporcogón megerősített hangszalagok tapadnak. Ennek a következménye a hangszalagok megfeszülése. Az izom összehúzódására tehát a hang magasabb lesz ; ha egymagában bénul meg az izom, ami, tekintve elszigetelt beidegzését, nem ritka eset, a hang érdes, mély lesz. A musc. cricothyreoideus szolgál a hang durvább beállítására, a finomabb beállítást a musculus vocalis végzi. Másik működése, hogy rögzíti a pajzsporcogót. Musculus cricoarytaenoideus posterior. A gége hátulsó felszínén foglal helyet. A gyürüporcogó lemezén ered a középső taréj két oldalán, háromszögletű izomhasával kitöltve a percogó sekély bemélyedését ; a lemez felső harmadára az izom Aiár nem terjed fel. Rostjai oldalfelé és felfelé összetérnek s az ary-porcogó izomnyúlványán tapadnak. Működés. Hangréstágító izom : A kannaporcogó izomnyűl- ványát lefelé, hátra és a középvonal felé húzza, ami által a hangnyúlványok s velük a hangredők eltávolodnak egymástól s a hangrés megnyílik. Tehát nem phonatiós, hanem belélegző izom s elszigetelt bénulása esetén erőltetett lélegzéskor, pl. futáskor, lépcsőnjáráskor dyspnoe (nehézlégzés) mutatkozik. Hátrafelé irányuló erőcomponense révén rögzíti ezenfelül a kanna- porcogót azokkal az erőkkel szemben, amelyek azt eiőrehúzni Lenhossék Mihály dr. : Az ember anatómiája. II. 12
