Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Légzőkészülék

173 Cartilago corniculata s. Santorini.1 Igen kicsiny, klipalakú rugalmas porcogó, melyet a kannaporcogó csúcsához kötőszövet erősít. Hátra és medianfelé hajlik. A legtöbb emlősállaton egy­séges porcogó az arytaenoiddal ; ilyen az emberi embryón is, míg le nem fűződik a kannaporcogóról. Cartilago epiglottidis. A gégefedő porcogója igen rugalmas, plastikus, sárgásszínű lemez ; szitaszerűen átlyuggatott, különö­sen az alsó részében, szélei egyenetlenek. Alakja leginkább a kártyaszívére emlékeztet, de ennek felső bemetszése nélkül. Fel­jebb széles, nyeregszerűen görbült része van, ez okozza az epiglottis kiemelkedését, alsó felében, mely már a gége ürege felé tekint, mindinkább megkeskenyedik és alul csúcsba húzódik ki ; e nyélszerű részét petiolus epiglottidis-nak nevezzük. Szabadon kiálló darabja felfelé és hátrafelé irányul, elől és hátul nyálka­hártyával fedett. * A porcogó gödreit és nyílásait a hátulsó felszínen összefüggő rétegben elhelyezkedő nyálkamirigyek okozzák. fzek ugyanis a porcogó kis gödröcskéiben foglalnak helyet. Az elülső felszín nyálkamirigyeinek kivezetőcsövei részben, átfúrva a porcogót, a hátulsó oldalon nyílnak. Az epiglottisporcogót szalagok rögzítik a nyelvcsonthoz és pajzsporcogóhoz s nyálkahártyaredők a nyelv tövéhez s a kanna- porcogóhoz. Hátulsó felszíne, facies laryngea, kivájt, egész ki­terjedésében nyálkahártyától fedett, alsó megkeskenyedő felében középső taréj, carina epiglottidis, húzódik rajta végig, mely a gégetükörrel felülről megtekintve gumónak, tuberculum epiglot­tidis, látszik. Elülső felszínének, facies lingualis, csak a felső fele szabad, csak ezt fedi a nyálkahártya. Cartilago cuneiformis s. Wrisbergii.1 2 Apró, hengeres, függé­lyes elhelyezésű, rugalmas porcogó. A plica aryepiglottica há­tulsó részében, a cart, arytaenoidea előtt foglal helyet. Felső vége a plica felső szélén túlemelkedik, a tuberculum cuneiformévé boltosítva ki a nyálkahártyát. Összehasonlító-anatomiai és fejlő­déstani alapon az epiglottis porcogója levált részének vehetjük. Nem állandó, csak 50%-ban van jól kifejlődve. Carlilagines sesamoideae. A sesam-porcogók apró, rugalmas porcogókból álló csomók ; csak változatképen fordulnak elő. A cárt. sesamoidea anterior a hangredőben, elülső végéhez közel szokott előfordulni, hol kis sárga foltot, macula flava, okoz. Leg­1 Történelmileg helyesen Morgagni. Corniculata = kis szarvú. 2 Wrisberg, H. A., göttingai anatómus, 1739—1808. Cuneus = ék.

Next

/
Thumbnails
Contents