Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Vékonybél
107 Meissneri, van. E rétegben találjuk a duodenum területén a Brunner-mirigyeket. Briinner-mirigyekV glandulae duodenales. Kiterjednek a duodenum egész területére ; a subiimcosában összefüggő réteget alkotnak, amely szabad szemmel is látható szemcsés réteg alakjában. A duodenum kezdeti részén sűrűbben rendeződnek el. lefelé ritkább elhelyezésűek ; a duodenum vége felé a tunica propriába is benyomulnak. A mirigy teste elágazódó csőrendszerből áll, melynek csövecskéi a mikroszkópi készítményen a legkülönbözőbb irányban vannak átmetszve. A mirigylebenykék kivezetőcsöve aránylag tág s a musc. mueosaet átfúrva hol egy Lieberkühn-mirigy fundusába, hol a mirigyek s a bolyhok alapjai közt a felszínen nyílik. Váladékuk a pepsinhez hasonló, csak savanyú közegben hatékony fehérjeoldó enzymát (erjesz- tőt) tartalmaz. Nyiroktüszők. A magános tüszők a vékonybélben rendesen elférnek a tunica propriában ; kivételesen nagyobbak, s ilyenkor áttörik a muscularis mueosaet, mely a tüsző környezetében szabad széllel végződik, s körtealakban kiszélesedve elfoglalják a submucosa felső és középső harmadát is. A tüsző a Lieberkülm- mirigyeket széttolja, a vele közvetlenül érintkező mirigyek ferde állásúak ; bolyhok e helyen hiányzanak, a tüszőt a felszín felé közvetlenül fedi a bél hengerhámja. Adenoid kötőszövetből s ennek hézagjait sűrűn kitöltő nyiroksejtekből állanak, közepükön világosabban festődő csiraközpont van. Nyiroksejtjeiket részben a tüszőt körülhálózó capillaris nyirokerekbe juttatják, részben a hámon keresztül a bél ürterébe. A Peyer-csomókat lapjában, egy rétegben egymás mellé sorakozó magános tüszők csoportja alkotja. Helyenként diffus nyiroksejtbeszűrődés helyettesíti a tüszőket. • A nyirokapparatusoknak nagy szerepük van a bél patho- logiájában (typhus, tuberculosis stb.). c) Izomréteg. A tunica muscularis két rétegből áll* erősebb belső körkörös és jóval gyengébb külső hosszanti sima izom- rétegből. De egyik sem fut egészen a nevének (circularis et longitudinalis) megfelelően. Carey (1921) vizsgálatai azt tanúsítják, hogy mindkét réteg rostozata spiralis elrendeződésű. A kínkörös réteg pörgőjének emelkedése 0.5—1 mm : ennyire távolodnak el egymástól a pörge végei, a hosszanti rétegé 200—500 mm. A hosszanti réteg helyenként hiányos ; a szabad szélen erő- 1 1 Brunner. J. C., svájci születésű heidelbergi anatómus, 16a3—1727.
