Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Gyomor
97 nagyritkán két vagy három parallel ágra oszló csöves mirigyek. A membrana proprián belül kétféle sejtet látunk, fősejteket és fedősejteket. A fősejtek vagy adelomorph sejtek1 nagyobb számúak, összefüggő sorozatot alkotnak, kicsinyek, hengeresek, szemcsézettek, határaik nem láthatók világosan ; a fedősejtek vagy delomorpli sejtek jóval nagyobbak, gömbölydedek, de csak elszórtan helyezkednek el, legsűrűbben a mirigy nyaki részén és testén, kevesebb van belőlük a mirigy alsó részén, hol á fősejteknél mélyebb helyzetűek s ezért a tunica propriát kiboltosítják. Gyakran többmagvúak, protoplasmájuk erősen eosinophil. A Golgi-módszerrel hálózatszerű váladékcapillaris-rendszer mutatható ki bennük. Némelyek szerint a fősejtek választják el a gyomor erjesztőit, a fedősejtek a sósavat. A pylorus-mirigyek 6—14 cm-re a pylorus előtt kezdődnek. Mérsékelten elágazott csöves mirigyek ; a kivezetőcsövet jól meg lehet különböztetni az elválasztó mirigyrészlettől. A kanyargós secernáló csőben csak egyféle sejtet találunk ; alakilag ezek a gyomormirigyek fősejtjeivel egyeznek, de festődési viszonyaik kissé eltérők. A sejtek világosak, szabályos alakúak, nyálkát nem tartalmaznak. A pylorusmirigyek csaknem teljesen megegyeznek a bárzsing alsó végén található cardiamirigyekkel. A gyomor nyálkahártyáján csekély számban magános tüszők, folliculi solitarii, vagyis nyiroksejtekből álló mikroszkópos halmazok fordulnak elő, némelyek azonban ezek jelenlétét kóros tünetnek minősítik. Submucosa. Felszínes részében 2—3 rétegű muscularis mucosae van, melyből egyes simaizomrostok a nyálkahártyába, a mirigyek közé emelkednek. A pylorus felé erősödik e réteg. Izomréteg. A gyomor izomrétege eltérően a bélcsatorna muscularisától nem két, hanem három rétegbe rendezkedik. A legfelszínesebben, közvetlenül a hashártya alatt levő hosszanti réteg a bárzsing hasonló rétegének a folytatása. A bárzsingról a gyomorhoz érve két széles nyalábba oszlik el, kő- zülök egyik a kis görbületen, a másik a nagy görbületen vonul , ezek a pars' pylorica felé egybeolvadnak, de csakhamar átcsoportosulnak, amennyiben egy elülső és hátulsó erősebb nyalábbá, az ú. n. ligamenta pylori-\á rendezkednek. A hosszanti rostok egy része nem megy tovább a duodenumra. hanem a musc. sphincter pylori rostjai közt végződik ; ezáltal keletkezik a külső sulcus pyloricus. 1 a privativum, όΐ[λος, világos és uoQ'fi), alak. Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatómiája. II. 7
