Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
/ tel : extremitas acromialis. A kulcscsont csaknem vízszintesen fut, lateralis vége csak gyengén emelkedik ; emellett hossztengelye rézsutosan hátra irányul. Két görbülete van. A medialis jóval hosszabb, a csont 2/3-át teszi, előre convex hajtása a bőrt erősen kiemeli ; a másik rövidebb és ellenkező hajlású, előre tekintő concavitásával a mell s a váll közti bemélyedést okozza. A csont medialis fele zömökebb, háromszögletű átmetszett!, szegycsonti végén erősen megvastagszik s itt elipsisalakú, lapos vagy gyengén nyeregidomú, feltűnően egyenetlen izületi felszínt visel. Oldalfelé a csont ellaposodik ; végrészének lateralis szélén van az acromionnal való összeköttetésre szolgáló kicsiny, nyílirányú ízlap. A csont középrészének alsó oldalán sekély vályú húzódik végig (sulcus subclavius), melybe a kulcs- csontalatti izom helyezkedik ; a vályú elülső széle éles, ezen ered az izmot befedő erős fascia. Az alsó felszínnek még két érdessége említendő : egyik a szegycsonti végen van, tuberositas costalis, a másik az acromialis vég közelében, tuberositas coracoidea ; az utóbbi sokkal erősebb, medialis részén erős kúpalakú kiszögellése van ; mindkettőt szalagok tapadása okozza. A kulcscsont foramen nutriciuma a közepén található, hátul ; ferdén oldalfelé irányul, igen gyakran kettős. A csontnak igen vastag corticalisa belső spongiosát zár körül ; velőcsatornája nincs. A görbületek homorú oldalán a kompakt kéregállomány erősebb, mint a domborún. A jobb kulcscsont legtöbbször zömökebb, súlyosabb a balnál, emellett erősebben görbült s ezért rövidebb is. A jobb és bal kulcscsont hosszúságának aránya átlag 142 : 145 mm (Dwight) ; a különbség különösen a férfin kifejezett. Nyilván a jobb kar erősebb használatának a következménye, ami már abból is kiviláglik, hogy a karjukat állandóan erős munkára használó egyének kulcscsontja görbültebb. Ebből érthető meg a kulcscsont nemi különbsége is, amennyiben a nő kulcscsontja nemcsak rövidebb és karcsúbb, de valamivel kevésbbé görbült is, mint a férfié. Mint ritka torzképződést néha a kulcscsont teljes hiányát észleljük, leginkább a koponya egyes csontjainak hiányos fejlődésével párosulva (dysostosis cleido-cranialis1). A kapcsolat abból érthető, hogy a kulcscsont is kötőszövetből csontosodik, mint a koponyacsontok egy része, s a rendellenesség úgy látszik főkép a desmogén csontokra terjed ki. 82 1 KXeíg, rj, kulcs, y.Qavior, ró, koponya.
