Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

73 «em egyéb, mint a sternum csonthártyája. E hártya erősségét: bizonyítja, hogy néha a szegycsont törései esetén nem szakad el, s hogy előfordul az az eset, hogy egy aorta-aneurysma (az aorta tömlőszerű kitágulása) a sternum csontját kisebb-nagyobb da­rabon nyomásával elpusztítja, de a membrana sterni anterior el- lentáll. A szegycsont hátulsó oldalán sokkal gyengébb a csont­hártya. A kardnyúlvány rögzítése szempontjából fontosak azok a rézsútos rostnyalábok, amelyek a 6. és 7., vagy csak a 7. borda- porcogótól a nyújtvány elülső felszínéhez mennek (ligamenta costoxiphoidea). A bordák és csigolyák közti összeköttetés. A borda két, egymástól néhány cm-nyire levő helyen kötő­dik össze iziiletesen a csigolyával. Csak ezzel nyeri az egybekötés szilárdságát ; ha csak egy helyen volna a két csont közt össze­köttetés, lazán függenének össze. Az egyik Ízület a capitulum costae s a csigolyatest között (articulatio costovertebralis), a má­sik a tuberculum costae s a harántnyúlvány között van (articu­latio costotransver salis). A bordafejecske két csigolya fovea costalisával s a köztük levő porcogóval áll összeköttetésben. A crista capitulitól kis szalag indul el, mely a fibrocartilago inter- vertebralisba olvad bele s az izületi üreget nagyobb alsó és ki­sebb felső kamrára osztja. Az összeköttetés súlypontja a közös izvápát alkotó két csigolya közül az alsóra esik : ehhez tartozik voltakép a borda, ennek a harántnyúlványához kapcsolódik. Az első és a két utolsó bordának csak egy-egy csigolyával* van ösz- szeköttetése ; ezeken a csigolyákon a fovea costalis nem terjed át a szomszédos felső csigolyára. A bordának hátulsó felszínén, a tuberculum alatt, kis convex ízfelszíne van, ezzel illeszkedik a harántnyúlvány elülső felszínén levő ízlaphoz. Csak a két utolsó bordán hiányzik ez az Ízület ; itt csak syndesmosist, szalagos összeköttetést találunk a borda s a processus transversus közt. A szalagkészülék elég erős ; külön szalagja van a bordafe­jecskének, a bordanyaknak és a bordagumónak. A fejecske szalagja, ligamentum capituli costae radiatum, a fejecskéről ki­indulva legyező alakban széttérő rostokkal oszlik el a csigolyates- lek elülső felszínén, egy nyalábbal a felső csigolyán, másikkal az alsón, s a csigolyaközti porcogó is kap egy keskeny köteget. A nyak- és ágyékcsigolyákon is találunk hasonló rostnyalábo­kat a processus costarius s a csigolyatest között. A ligamentum

Next

/
Thumbnails
Contents