Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Bevezető rész

2 Az anatómia csak egyik ága a morphologiai tudománykor nek ( fiogrpíi, alak) ; egy másik ága a fejlődéstan (embryologia), egy további az összehasonlító anatómia (anatómia comparativa), mely az ember szervezetét az állatokéval és az állatokét egymás­sal veti egybe. Ide tartozik még, mint az emberi anatómiának ki­egészítő része, a physikai anthropologia; ez főkép a népfajok és a történelemelőtti (praehistorikus) ember anatómiájával, to­vábbá az embernek a hozzá legközelebb álló állatokkal való tü­zetes összehasonlításával foglalkozik. Mindezek leíró, descripti' tudományok. Ezzel szemben a kísérleti morphologia és kísérleti fejlődéstan (fejlődési mechanika) a szervezetek kialakulásában közvetlenül szereplő mechanikai és egyéb tényezőket igyekszik a megfigyelés, az oknyomozó elemzés és a kisérlet segítségével megállapítani. A szervezetek alakulásának távolabb eső okait, történeti fejlődésmenetét íphylogeniáját) a származástan (phylo- genetika) kutatja. A morphologiai tudományodat a szervezet működéséről szóló tudománnyal, az élettannal, továbbá az oekologiával1 és a biochemiával együtt biológia néven foglaljuk össze. Az anatómia tulajdonképeni feladata az élő emberi szerve- e zet felépítésének a kutatása és ismertetése volna. Ennek a cél­nak a megvalósítása lehetetlenség ; csak a külső testidomot ta­nulmányozhatjuk az élő emberen, a többinek a vizsgálatára a holttestre szorulunk. Csak a sebésznek van alkalma bepillantani az élő szervezet belsejébe. A rendszeres anatómia (anatómia systematica) az emberi szervezet alkotórészeit egyneműségük és hasonlóságuk szerint csoportosítva ismerteti. Külön szól a csontokról (osteologia), ezek összeköttetéseiről (svndesmologia), az izmokról (myologia), az erekről (angiologia), a test belső üregeiben levő zsigerekről (splanchnologia), az idegrendszerről (neurológia) és az érzék­szervekről (aesthesiologia). Ezzel szemben a tájanatomia (ana­tómia topographica) a test külalakjának tagolódását veszi ala pul s az egyes testrészeket is tájékokra (régiókra) osztva ismer­teti, különös figyelemmel az egyes alkotórészeknek egymáshoz való térbeli (topographiai) viszonyára. Ha tárgyalásába bőven szövi be a tájanatomiai viszonyok kapcsán felvetődő orvosi vo­natkozásokat, alkalmazott anatómiává, illetőleg sebészi anató­miává (anatómia chirurgica) lesz. Az élő emberi test külső ido­1 Oekologia ( olxog, ház) = a szervezeteknek egymáshoz és a külvilág­hoz való viszonyáról szóló tudomány.

Next

/
Thumbnails
Contents