Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
40 mozgás csak két egymásra derékszögű irányban, a bütyök rö- videbb és hosszabb tengelye körül lehetséges. Példák : az alkarcsontok és a kéztőcsontok első sora közti ízület (artic. radio- carpea) s a nyakszirtcsont és az első csigolya, az atlas közti összeköttetés (artic. atlantooccipitalis). A bütyök és az ízvápa alakja szerint idetartozónak vélnénk az állkapocsízületet is, csakhogy ez az Ízület a közbeiktatott porclemez s az ízület lazasága miatt inkább szabad-izületnek tekinthető : a két tengely körüli mozgáson kívül a bütyök rotatiós mozgást is végezhet, azonfelül még minden tengelyforgás nélkül előretolódhat az ízvápáján túl a tuberculum articularéra, amint azt a maga helyén majd bővebben leírjuk. b) Nyeregizület (artic. sellaris). Itt a két ízfelszín egyforma, még pedig az egyik irányban domború, a reá függélyes irányban homorú. A két ízfelszín 90°-ban elfordulva illeszkedik egymáshoz, mint mikor egy angol nyeregre egy felfordított másik nyerget teszünk reá. A mozgás itt is, mint az ellipsoid-izületen, két egymásra függélyes irányban lehetséges, de azzal a különbséggel, hogy az egyik mozgás tengelye az egyik csonton, a másiké a másik csonton halad át. Az ízfelszínek alakja szerint ilyen nyeregizületnek volna minősíthető, s ilyennek minősítették is a hüvelyk alapizületét, vagyis a multangulum májusnak nevezett kéztőcsont s a hüvelyk kézközépcsontja közti összeköttetést (artic. carpo-metacarpea pollicis) ; de ha az élőn vizsgáljuk ennek az Ízületnek a mozgásait, azt látjuk, hogy csaknem szabad iziilet : a hüvelykujj a kézháti és tenyéri elhajlításon kívül még a kisujj felé is mozdítható (oppositio) s a többi ujjtól a tenyér síkjában eltávolítható, sőt egész kúpalakú mozgást végezhet metacarpus-csontjával együtt. Ezt az iziilet lazaságán kívül az izületi porcogok összepréselhetőségéből magyarázhatjuk. Soktengelyű Ízületek. a) A golyóiziilet vagy szabadiziilet (artic. sphaeroidea vagy arthrodia1) a mozgás legnagyobb szabadságát és változatosságát engedi meg. Számtalan mozgástengely van itt, melyek mindany- nyian az ízfej középpontján haladnak keresztül. A mozgások nagy változatosságában három főirányt, s ennek megfelelően három főtengelyt szoktak megkülönböztetni. Ezeket a csípőizület példá ján magyarázzuk. Ebben az ízületben az első főmozgás a haránttengely körül történik : a combnak a has télé való emelésében ág&gojőrjg, izületszerű.
