Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
37 egyik része sem feszül meg erősebben a másiknál. E helyzetben az ízfelszínek központjai éppen szemközt állanak egymással. Egyedüli teljesen ellazult állapota ez az Ízületet környező izomzatnak is. Ez a középfekvés a legtöbb Ízületen nem felel meg annak a helyzetnek, amelyet az Ízület az egyenesen álló emberen foglal el. Ezt az utóbbi helyzetet normálhelyzetnek szokták nevezni ; az izületi mozgások elemzésében ebből szoktunk mint alaphelyzetből kiindulni. A csípőizületen pl. középfekvéskor a comb gyengén előre hajlítva, a középvonaltól valamennyire eltávolítva és kissé kifelé fordítva hel\rezkedik el ; a vállizületen a felkar előre s kevéssé oldalfelé hajlik, a térd- és könyökizületen a félig előre hajlított helyzet felel meg a közép- ftkvésnek. Ha igazán pihenni akarunk, rendszerint úgy helyez kediink el, hogy főbb Ízületeink lehetőség szerint a középfekvésükhöz jussanak. Ezért alszik á legtöbb ember oldalt fekve ; ez u. i. a legjobb helyzet a csípőiziilet és a térd gyengén hajlított tartására. A középfekvést venné fel a test valamennyi Ízülete akkor, ha a test a magáéval egyenlő fajsúlyú folyadékban úszna. A középfekvés bekövetkezik akkor is, ha az Ízületben kóros viszonyok között folyadék gyűlik meg, vagy ha (a holttesten) mesterségesen folyadékot fecskendezünk beléje ; ilyenkor ugyanis az izületi tok minden pontja egyformán feszül meg a belső nyomás folytán s az eredmény ugyanaz, mintha minden pontja egyaránt ellazult volna. De nem is kell ehhez izzadmány, már egy izületi gyuladás is elég ahhoz, hogy az ízület reflexmoz- gásszerűen a középfekvésbe helyezkedjék, mert ez a helyzet kíméli meg leginkább a gyuladás folytán túlérzékeny tok minden részét a fájdalmas feszüléstől. A mozgásokat aktívokra és passzívokra osztjuk. Az előbbieket az illető ízülethez tartozó izmok összehúzódása, az utóbbiakat ezeken kívül eső erők okozzák. A passzív mozgások rendszerint nagyobb kiterjedésűek az aktívoknál. Az ízületeknek mechanismusuk szerint való felosztásához azt vesszük alapul, hogy hány síkban, vagy ami ezzel egyre megy, hány tengely körül végezhető a mozgás. Tengely tudvalévőén mechanikai értelemben azon, valamely mozgó testen keresztül vont egyenes vonal, mely a mozgáskor mozdulatlan marad s mely körül a mozgó test minden pontja kört ír le. Ezen az alapon háromféle ízületet különböztetünk meg : egytengelyű, kéttengelyű és soktengelyű Ízületet, mindegyikből többfélét .
