Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
18 oszlop-elferdülések, izombénulások esetén, ez az architektúra is megváltozik, még pedig a változott viszonyoknak megfelelő célszerű módon. Szép példája ez annak, amit Roux működésbeli alkalmazkodásnak nevez. Egyébként ilyen értelmű mechanikai struktúrája van a tömött csontnak is, amely a Havers-lemezrend- szerek révén egymásba hüvelyezett hengerrendszerek nagy mennyiségéből áll. Az ily hengerekből álló test ellentállóbb az őt a 2. ábra. A combcsont fejének spongiosa-szerkezete; schéma. a) = nyomásgörbék, b)'= huzásgörbék, c) — neutralis tengely. hossztengelye irányában érő erőhatásokkal szemben, mint az egészen tömött állományú. / - -v •. A'-"-.* .’■■■ Z.■ . A csontok alakja. A csontváz egyes elemeinek alakja igen változatos, akár az egész idomot, akár a felszín reliefjét vesszük. Az alakok változatosságában három főtypust lehet megkülönböztetni : hosszú, rövid és lapos csontokat. De vannak egészen szabálytalan alakú csontok is, pl. a koponya egyes csontjai, amelyek egyik kategóriába sem sorozhatok. Hosszú csontok alkotják a végtagok tengelyvázát. Ezeket a csontokat csöves csontoknak nevezzük, mert középrészükön sárga csontvelővel kitöltött üreg, a velöiireg, cavum medullare, húzódik végig. A csöves csontok aránylag sima felszínű, hengeres vagy szögletes átmetszett! középrészből, és két, rendesen
