Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
153 dik a medialishoz, behajlításakor távolodik tőle ; ezzel, valamint plasticitásuk révén is, kitöltik az ízfelszínek közt keletkező hézagokat s szinte hordozható, transportabilis, a pillanatnyi szükségletnek mindig megfelelő ízvápáit alkotják a combcsont bütykeinek. Sarlóalaküak, külső szélükön vastagabbak, belső, konkav szélükön kiélésednek. A medialis porcogó az izületi tokkal mindenütt összenőtt, a lateralis csak egy kis helyen nem, a muse, popliteus ina mellett. Csúcsaikkal az eminentia intercon- dyloideához rögzítődnek. Az oldalsó meniscust hátul rézsutosan felszálló szalag, lig. menisci lateralis, egyesíti a hátulsó keresztszalaggal. Ez az esetek többségében két szárból áll : egy elülsőből és egy hátulsóból ; amaz a keresztszalag előtt tapad a femuron, emez mögötte. A meniscusok felszínesen rostporeogó- ból, mélyebben csak tömött kötőszövetből állanak. A két meniscus két tekintetben különbözik egymástól : 1. a medialis inkább C-alakú, nyitottabb, a lateralis majdnem teljes gyűrűvé záródó, de kisebb sugarú körív ; 2. A medialis kevésbé mozdulhat el a tibián, mint az oldalsó, mert az izületi tok útján a széles medialis oldalszalaggal összenőtt, ami mozgásait korlátozza. A combcsont és tibia szilárd egybekötésének nevezetes tényezője a két keresztszalag, ligamenta cruciata. A két csontnak nemcsak hosszirányban, de különösen harántirányban való szétválását akadályozzák meg, s e mellett a térdiziilet különböző mozgásaiban mint gátló szalagok szerepelnek. Valamelyik részük a térdiziilet minden helyzetében, még a középfekvésében is, feszült állapotban van. Intracapsularis szalagoknak nevezhetők, mint a esípőiziilet lig. terese, ha nem helyezünk nagyobb súlyt arra, hogy a synovialis hártyának mélyen az Ízületbe nyomuló betüremkedésében foglalnak helyet. Az elülső keresztszalag, lig. cruciatum anterius, igen rézsútos, a vízszinteshez közeledő járású. A sípcsont fossa intercond. anteriorján, a meniscusok végei közt ered, s ferdén felfelé, oldalfelé és hátra haladva az oldalsó combbiitvök medialis oldalán tapad. A hátulsó keresztszalag, lig. cruciatum posterius, erősebb, jóval hátrább helyezkedik el s csaknem függőlegesen áll. A fossa intercond. posterioron a meniscusok mögött eredve a medialis combbütyök kivájt lateralis oldalán végződik. Ha az iziilet ösz- szes lágyrészeit a tokkal együtt eltávolítjuk s csak a két keresztszalagot hagyjuk meg, ezek lecsavarodnak egymásról s függélyes helyzetbe igazodnak : ilyenkor a tibia s vele együtt a láb kifelé fordul. Ebből a helyzetből a rendes állapotot a tibia befelé-rotá-