Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

142

szín feletti bemélyedésben, az epicondylusokon, a planum popliteum alsó részén s a fossa intercondyloidea fenekén látunk.

Csontosodás. A combcsont diaphysisében a 7.—8. embryonalis héten kezdődik a csontosodás perichondralis és enchondralis módon s a következő hónapokban mindinkább a végek felé terjed. Az újszülöttön a proximalis végdarab a két trochanterrel együtt még teljesen porcogós, ellenben a distalis végrész közepén egy már valamivel előbb fejlődött haránt-elliptikus csontmag van, melynek harántátmérője ilyenkor 5 mm. E csontmag a iör- vénvszéki orvostan szempontjából fontos, mert ebből lehet megállapítani, hogy a gyermek érett és életképes volt. Igaz, hogy tekintve a csontosodásban mutatkozó ingadozásokat, csak más körülményekkel egyetemben szabad ezt bizonyítéknak vennünk. A proximalis végnek három csontosodó-magja van, egy a fejben (1. év vége), egy a trochanter majorban (3.—4. év) és egy a trochanter minorban (12.—14. év). ,E magvak a fődarabbal a 17.—19. év közt egyesülnek, míg a distalis epiphysis a 20.—24. évben nő össze vele.

Csípőizület.

A csípőizület, articulatio coxae, a szabad- vagy golyóizület- nek az'a faja, amit enarthrosis-nak nevezünk. Az ízvápa az ízfejből a félgömb felénél valamivel többet fog körül ; ha a széléig csontból állana, nem is lehetne az ízfejet az ízárokból kiemelni, de minthogy az a részlet, amely az ízfej aequatorán túlterjed, porcogós, a fejet kihúzhatjuk az acetabulumból, amikor nemcsak a porcogós labrum-gyűrű ellenállását kell legyőznünk, hanem egyúttal a légnyomásét és adhaesióét is.

Az ízfej, mint hallottuk, 26, illetőleg a nőben 24 mm-nyi radiusú gömbfelszín s egy egész gömb 2/.3-át teszi ; valamivel nagyobb kiterjedésű az ízvápánál, de a különbözet nem tesz ki any- nyit, hogy a comb mozgásainál mindig porcogós felszínek kerülnének egymással szembe. Az Ízület enarthrosis-jellege nagyon előmozdítja az összeköttetés szilárdságát, de emellett nem korlátozza kitéréseinek szabadságát. A csípőizület mozgásai igen nagy terjedelműek s a vállizülettel összehasonlítva csak azért látszanak korlátozottabbaknak. mert itt a medence szilárdan áll, míg a vállon a lapocka mozgásai igen nagy fokban kiterjesztik a felső végtag mozgásainak körét.

Az acetabulumot az 5—6 mm. magas, éles szélű rostporcogós ajak, labrum fibrocartilagineum, mélyíti, mely az incisura aceta-