Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
118 4. és 5. némi eltolódást enged meg dorsalis és volaris irányban, de oly minimálist, hogy ez a kéziziiletek mechanismusában alig szerepel. Kézközépcsontok és ujjpercesontok. A kézközépcsontok, ossa metacarpi, hengeres, két végükön megvastagodott vázrészek. Leghosszabb közülök a 2. és 3., amelyek körülbelül egyforma hosszúak, a 4. rövidebb, az 5. még rö- videbb, s legrövidebb a hüvelykujj metacarpusa, mely azonban zömökebb a többinél. Részeik : a főrész vagy test és a két vég- darab. % A test karcsú, hosszúságának a közepén legvékonyabb, hosszirányban a kézhát felé domború, háromszögletű átmetszetű, két dorsalis szélső és egy volaris középső éllel. A hüvelyk kéz- középcsontja jóval szélesebb a többinél, középdarabja nem háromszögletű átmetszetű, hanem dorsovolaris irányban lelapult, volaris éle alig kifejezett. A metacarpusok proximalis végdarabja vagy hasisa a testhez képest kiszélesedett, s különösen a tenyér felé nagyobb kiterjedésű, jobbról balra összenyomott alakúd Proximalis végfelszínén csaknem lapos, háromszögletű, a volaris oldal felé keske- nyedő ízfelszíne van. A szomszédos csontok hasisainak egymás felé tekintő oldalaikon szintén kis porcogóval fedett lapszerű íz- felszíneik vannak. A 2. metacarpuscsont hasisa a háti oldalon fecskefarkszerűen bemetszett, a harmadiké ugyanezen az oldalon a radialis részén kis proximalfelé húzódó nyúlvánnyal, processus styloideus, van ellátva ; a muse, extensor carpi radialis brevis tapad rajta. Az 5. kézközépesont alapjának ulnaris része gumó- szerűen duzzadt : tuberositas ossis metacarpi quinti, a lig. piso- metacarpeum tapadásának helye. A hüvelyk proximalis ízfelszíne nyeregalakú, dorsovolarisan kivájt, radioulnarisan domború ; oldalsó ízfelszínei a hasisnak itt nincsenek, de van a radialis oldalán a bőrön át is kitapintható kis gumója, tuberositas ossis metacarpi (fai iri i. A kézközépcsontok distalis végdarqbja erősen megvastagodott : különösen a tény éri felszín felé. Gömbfelszín része, de a gömbnek két oldalából egy-egv szelvény le van metszve oly síkok mentén, amelyek a tenyéri oldal felé divergálnak, úgy hogy itt az ízfej szélesebb, mint a kézháti oldalon. A fejecske ízfelszíne csak kevéssé terjed a háti oldalra, annál erősebben a tenyérire. A fejecske mögött a háti oldalon keskeny barázda, oldalt gödröcske és emögött gumó (az oldalszalagok tapadáshelye) látható.
