Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
116 felé. Világosan látjuk ezt, ha az 5. ábra három rajzán, mely a kéztőcsontok helyzetét az egyenesen kinyújtott kézen (a) s a radialfelé (b) és ulnarfelé (c) abdukáltan mutatja be, figyelembe vesszük a naviculare viszonyát a radius alsó végéhez, s hasonlóképen a pisiforme viszonyát az ulna ellenében. A kéztőcsontok proximalis sora az első kéztőiziilet ívalakú vonala mentén tolódik el, tehát körszerű mozgást végez, melynek tengelye a kéztőt függélyesen, vagyis a tenyéri oldal felől a kézháti oldal felé a fejes csont capitulumában járja át. A röntgen-képen azonkívül még két dolgot veszünk észre. Az egyik az, hogy a distalis sor is eltolódik kissé a proximalis sorhoz képest ; ezt legszebben a hamatum és tiquetrum viszonyának 5. ábra A kéztőcsontok a röntgenképen, kinyújtott kézen (a) és radialis (b) és ulnaris abductió- ban (c). Világosan látható a kéztőcsontok lapszerű eltolódása a tenyér síkjában e mozgások alkalmával, különösen az ulnaris eltolódásnál. A csontok közti hézagok a porcogóknakfelelnek meg. megváltozása mutatja. A másik az, hogy a naviculare és lunatum árnyképei megváltoznak, - e csontok tehát tengely forgást végeznek az abductio közben, különösen a naviculare, mely pl. az ulnaris abductiónál a volaris oldal felé hajlott helyzetéből egészen a kéztő síkjába eső irányba billen, s ezáltal nagyobb, hosszabb árnyképet ad. De ezzel e mozgás elemzése még nincs kimerítve. A kiprae- paráit Ízületen szépen látható, de az élőn is megállapítható, hogy, amint azt Henke először kimutatta, a kéztőcsontok első sora az abductiós mozgásnál a haránttengely körül is mozog, vagyis a tenyér és a kézhát felé hajlik : a radialis abductiónál a tenyér felé, a dorsalisnál a kézhát felé. E mozgás elemzéséből kiderül, hogy a tengelye nem fut egészen harántul, hanem ferdén, még
