Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
105 porcogónak, cartilago triquctrá-nak nevezték. Rostos kötőszövetből áll, kevés porcsejttel. Mindkét felszínén kivájt s ezért a közepén legvékonyabb, sőt e helyen idős egyéneken nem ritkán nyílása is van, mely által a szóban forgó Ízület közlekedik az alkarcsontok és a kéztőcsontok első sora közti Ízület üregével. Másik, hasadékszerű nyílása a radius szélén fordul néha elő, fiatal egyéneken is. Alulról tekintve mintha félbeszakítatlan folytatása volna e discus a radius distalis ízfelszínét beborító porcogónak. Oldalsó csúcsos végét kis szalagocska rögzíti az ulna proc. styloideusához ; e szalagocska régi neve véres szalag, lig. subcruentum, mert erek futnak benne, amelyektől, ha ezek vérrel teltek, állítólag vörösszínű. Az ulna distalis vége tehát nem érintkezik a kéztőcsontok sorával : a discus elválasztja tőle ; csak a radius ízesül vele. E porcogó jelenléte magyarázza meg azt a 1.5 cm-nyi nagy közt, amely a röntgenképeken az ulna vége s a kéztőcsontok közt mutatkozik. Az ulnának distalis végén éppen olyan fejecskéje van, mint a radiusnak a proximalis végdarabján, csak ennél valamivel kisebb ; az analogia annyiban is megvan köztük, hogy a fejecske itt is a másik csontnak, nevezetesen a radiusnak kis fél- holdalakú bevágásába illeszkedik circumferentia articularisával. A különbség csak az, hogy itt nem a fejecske mozog a bevágásban, hanem a bevágásos csont, a radius, mozog a fejecske körül. Az Ízület tehát két részből ál 11, egy pars radioulnarisból és egy pars diseoulnarisból ; a kettő derékszögben áll egymáshoz. Az izületi tok tág, de erős ; a radius és ulna közé nyomuló része proximalisan túlterjed az ízfelszíneken (recessus sacciformis). Szalagjai nincsenek az ízületnek ; a redőképződés megakadályozására a musc. pronator quadratus rostjai összenőttek a tokkal. Mechanismus; pronatio, supinatio. A kézfejnek a hossztengelye körül való fordítását pronatio-nak és supinatio-nak nevezzük. Az előbbinél előrenvujtott kar mellett a kézhát telteié tekint, az utóbbinál lefelé. E mozgás nem a kéztőn játszódik le, mint himlők, hanem az alkaron, ennek két csontja közt. E mozgáshoz mind a két alkarcsont hozzájárul, de nagyon különböző arányban : az ulna csak minimális tokban, a fő mozgócsont a radius. Mozgásának tengelye átlószerűen keresztezi az alkart. A capitulum radiiban s a nyakban a collum hossztengelye szerint halad, amihez meg kell jegyeznünk, hogv a radiusnak ez a része nem esik az alkar hossztengelyébe, hanem a diagonalis tengely irányában áll. A
