Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Bevezető rész
5 Addig vetélésről (abortus) szólunk, ettől az időtől kezdve a rendes szülésig koraszülésről (partus praematurus). Az érett emberi újszülött átlag 50 (fiú), illetőleg 49 (leány) cm hosszú, súlya 3300, illetőleg 3100 gramm. A postnatcilis vagy extrauterinalis élet leggyakrabban 70—75 évre terjed. Az ember élete ívhez hasonlít, melynek van felszálló szára, egy darabig vízszintesen futó középrésze és lejtősen leeső szára. A felszálló szár a fejlődés (evolutio) ideje, a középső részben a szervezet bevétele és kiadása nagyjában egyensúlyban marad, bár a szervezetben tulajdonképen nincs megállapodás, az folyton változik, a leszálló szár a visszafejlődés (involutio^ szakasza, mely a szerves lények kérlelhetetlen végzetéhez, a halálhoz vezet. v Az emberi életet a következő életkorokra oszthatjuk fel : 1. Gyermekkor (infantia). a) Első gyermekkor vagy csecsemőkor, a születéstől az első fogzás kezdetéig, a 7—8. hónapig. b) Második gyermekkor, az első fogzás kezdetétől a második fogzás kezdetéig, vagyis a 6. évig. c) Harmadik gyermekkor, a 6.-tól a 15—16. évig, vagyis a nemi érés befejeztéig. 2. Ifjúkor (juvenilitas), a nemi érés befejezésétől a növekedés megszűntéig, vagyis a 25., illetőleg (nőkön) a 20. évig. 3. Az élet dele (maturitas), a növekedés befejeztétől az öregedés (senescentia) első tüneteiig, azaz a 40., illetőleg 35. évig. 4. Az öregedés első phasisa (senectus ingrediens), 40-től, illetőleg 35-től 50-, illetőleg 45-ig. 5. Haladó öregedés (praesenium), 50-, illetőleg 45-től 65 , illetőleg 60-ig. 6. Aggkor (senium), 65-ön, illetőleg 60-on túl. 2. Nemi különbség. Az ember szaporodásmódját a külön váltneműség (gonochorismus)1 nevével jellemezzük. Az ivadék élete kétféle ivarsejt vagy gameta : az ondósejt (spermium) és a petesejt (ovulum) egybeolvadásából (termékenyítés, foecundalio) indul meg ; az egyesülésükből keletkezed kezdősejtet, amely tulajdonképen már az új lény, legelemibb alakjában, zygotának nevezzük. A kétféle ivarsejtet más-más egyén termeli, a spermiumokat a hím (más), az ovulumokat a nő (femina). A két nem születési aránya az emberen átlag 100 : 106, vagyis 100 leányra 106 fiú születik, amit már a 17. században 1 yÓVOgj ó születés, származás, /OJOÍ^Cú, elválasztok.
