Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak
86 émelyeg, fáj; néha ökröndözik, hány vagy hasmenése van; vizelete megzavarodik s vastag ülepet csinál; lélekzete a roham alatt szorult, A gyomorláz leginkább tavaszszal, nyáron és őszszel uralkodik, s leginkább gyenge gyomru — gyenge májú — ingerlékeny valamint ülő vagy dobzódó életű emberek esnek bele. Indokai gyomorterhelés, szeszes italokkal való visszaélés, rósz minőségű vagy nehezen emészthető eledelek, nedves vagy meleg időjárás, hülés, kedély mozgalmak lehetnek. A betegséget előidéző anyag néha az emésztő erőt mennyisége vagy minősége által felülmúló eledelekből, néha a gyomor, belek és máj hibás elválasztásaiból képlődik, néha gilisztáktól származik. A gyomorlázt gerjesztő beteges anyag külön- félesége szerint csorvás-, epés-, nyálkás- és gilisz- tás-gyomorlázt lehet megkülönböztetni; de ezeknek is majd egyszerű, majd lobos, majd ideges vagy rothasztó jellemök lehet, mi a betegség gyógyításának módosítására nagy befolyást gyakorol. Ezen betegség lefolyása különböző; ugyanis az egyszerű csorvás láz csak néhány napig tart, mig az epés, nyálkás vagy gilisztás láz hetekig is eltarthat. Javulásba való átmenetele, hányás, székletétel, izzadás vagy vizelet utján válságos kiürítések közt történik; de ha ezek elmaradnak, vagy a betegséget okozó anyag el nem távolíttatik, lobos, ideges vagy rothasztó láz lehetnek következései. A gyomorláz gyógyításánál a betegséget okozó anyag fölolvasztásán és kitakarításán kell igyekezni, mire nézve következő esetek adhatják elő magukat. Ha a betegséget okozó anyag a kiürítésre még elkészülve nincs és igy az sem föl, sem alá nem
