Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás
73 igen sok esetben maga segít a bajon, sőt gyakran az orvos hibáit is helyrehozza. Valamely betegség meghatározására nem csak a kórtünetek pontos kikutatása, hanem a betegség okainak fölfedezése is elkerülhetetlenül szükséges, mert csak ez adhat tiszta fölvilágositást a kórtünetek létrejötte felöl, s ez adhatja a betegség gyógyításában az első irányt. A betegség gyógyításában szintén a természet útmutatásait kell szem előtt tartani, mert az néha sőt legtöbb esetben, maga megmutatja, hogy hol van a hiány s miként kellessék azon segítni. Ezért a természet működésében igen sokat kell bízni s inkább keveset mint túlságosan sokat tenni a beteg körül; különösen a természet válságainak u. rm izzadásnak , vizeletnek, székletételnek vizsgálata lehet jó irányadó, ezekből nyervén fölvilágositást,. hogy a természet mi úton kiván a betegségtől menekülni. Gyógymód mellett a beteg ápolására is különös gondot kell fordítni. E részben első dolog a tisztaság, mert a tisztátalanság minden betegséget veszélyesebbé tehet, s e miatt a beteg környezete sőt az orvos is megbetegedhetnék. Ezért a beteget naponkint de nagy vigyázattal tisztába kell tenni, szobáját szellőztetni, s abból a beteg kiürítéseit, sőt áta- lában mindent, mi rósz kigőzölgése által a levegőt megronthatná, és igy állatokat, virágokat, ételmaradékot, szennyest, sőt a sok embert is, eltávolítni, ezen eljárást járványkórok vagy ragályok alkalmával még szorosabban megtartván. Tisztaság mellett fő dolog, hogy a beteg magát testileg mint lelkileg csendesen viselje, táplálkozásában mértéket tartson, s a hüléstöl, különösen ha izzad, óvakodjék. Ezért a betegtől mindent, mi e szabályokkal ellen-
